Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Békés megye középkori templomai száma miatt különösen értékesek e dokumen­tumok, hanem a családnevek összevetése a nép­mozgásra is hitelt érdemlően enged következtet­ni. Kiderül ezekből, hogy Gyula 1566. évi török bevétele és a török uralom megerősödése nem járt együtt az itt élő lakosság összetételének je­lentős arányú megváltozásával, még kevésbé a népesség megszűnésével vagy elvándorlásával. Az egyes falvakban számba vett családnevek ez­zel szemben mindkét év összeírásában nagyrészt azonosaknak mondhatók. A lakosok nevei egy­értelműen mutatják azt is, hogy a lakosság meg­határozó eleme mindvégig a magyar volt. A tizenöt éves háború pusztításait követően vannak arra adataink, hogy az elnéptelenedett falvak lakosainak visszatelepítésére, pótlására a magyar és a török birtokosok részéről is mutat­kozott bizonyos szándék — hiszen közös érde­kük fűződött az adózók hazatelepítéséhez -, de a XVI—XVII. század fordulója körüli évtizedek csapásait csak nagyon nehezen lehetett orvosol­ni. A XVII. század első negyedében még több falu területére visszaköltözhetett néhány család, a megváltozott életfeltételek azonban nem tet­ték lehetővé a tartós újjáéledést. Ennek követ­kezménye volt elsősorban a népesség számának 21 általános csökkenése — legalábbis a városoktól távoli, a határban addig is jelentős mértékben önmagukra hagyatkozó és saját életerőből táp­lálkozó falvak esetében. Emellett megemlít­hetjük még a tájnak a rendszeres művelés hiá­nya miatt bekövetkezett elvadulását, vagy a XVI. századi, egymással összehangolt, egysé­ges egészet alkotó településhálózat teljes fel­bomlását is. Összességében ezek az okok vé­gül mégis a korábbi élettér nagyarányú csök­kenését, beszűkülését vonták maguk után me­gyénk területén. Az 1600-as évek végén itt átutazó würten­bergi tudós, Simplicissimus mester például öt napon keresztül egyetlen lakott helyet sem ta­lált. Az egykor népes települések helye szinte kivétel nélkül lakatlanul, elhagyatottan árválko­dott, az egykori szántóföldeket felverte a gaz, el­szaporodtak a vadállatok, a korábban bőven jö­vedelmező halastavak eliszaposodtak, a vízfolyá­sok korlátozás nélkül terjeszkedtek, környezetük pedig egyre inkább elmocsarasodott. A táj elva­dulása azonban csak időleges lehetett, s a gyulai vár felszabadítását követően megindult a lakos­ság visszaköltözése is. Ez azonban már az új­kori történet következő fejezete. 77 Oláh 1890. 79-80.

Next

/
Thumbnails
Contents