Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Békés megye középkori templomai száma miatt különösen értékesek e dokumentumok, hanem a családnevek összevetése a népmozgásra is hitelt érdemlően enged következtetni. Kiderül ezekből, hogy Gyula 1566. évi török bevétele és a török uralom megerősödése nem járt együtt az itt élő lakosság összetételének jelentős arányú megváltozásával, még kevésbé a népesség megszűnésével vagy elvándorlásával. Az egyes falvakban számba vett családnevek ezzel szemben mindkét év összeírásában nagyrészt azonosaknak mondhatók. A lakosok nevei egyértelműen mutatják azt is, hogy a lakosság meghatározó eleme mindvégig a magyar volt. A tizenöt éves háború pusztításait követően vannak arra adataink, hogy az elnéptelenedett falvak lakosainak visszatelepítésére, pótlására a magyar és a török birtokosok részéről is mutatkozott bizonyos szándék — hiszen közös érdekük fűződött az adózók hazatelepítéséhez -, de a XVI—XVII. század fordulója körüli évtizedek csapásait csak nagyon nehezen lehetett orvosolni. A XVII. század első negyedében még több falu területére visszaköltözhetett néhány család, a megváltozott életfeltételek azonban nem tették lehetővé a tartós újjáéledést. Ennek következménye volt elsősorban a népesség számának 21 általános csökkenése — legalábbis a városoktól távoli, a határban addig is jelentős mértékben önmagukra hagyatkozó és saját életerőből táplálkozó falvak esetében. Emellett megemlíthetjük még a tájnak a rendszeres művelés hiánya miatt bekövetkezett elvadulását, vagy a XVI. századi, egymással összehangolt, egységes egészet alkotó településhálózat teljes felbomlását is. Összességében ezek az okok végül mégis a korábbi élettér nagyarányú csökkenését, beszűkülését vonták maguk után megyénk területén. Az 1600-as évek végén itt átutazó würtenbergi tudós, Simplicissimus mester például öt napon keresztül egyetlen lakott helyet sem talált. Az egykor népes települések helye szinte kivétel nélkül lakatlanul, elhagyatottan árválkodott, az egykori szántóföldeket felverte a gaz, elszaporodtak a vadállatok, a korábban bőven jövedelmező halastavak eliszaposodtak, a vízfolyások korlátozás nélkül terjeszkedtek, környezetük pedig egyre inkább elmocsarasodott. A táj elvadulása azonban csak időleges lehetett, s a gyulai vár felszabadítását követően megindult a lakosság visszaköltözése is. Ez azonban már az újkori történet következő fejezete. 77 Oláh 1890. 79-80.