Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Kataszter A település valószínűleg még az Árpád-kor végén elpusztult. Neve egykori templomának védőszentjére utal. A falu helyét a Körösladány 83—84. sz. lelőhelyen találták meg, temploma a 84. lelőhely dombján állt. Maradványait a halom tetején előforduló középkori téglák és embercsontok jelezték.

822 Szentmihályegyháza II. 1454: Zentmihaleghaza, 1477: Zenthmihalwrtheleke. " Neve szintén a falu templomának patrónusára utal. Feltételesen az Endrőd 88. sz. lelőhellyel azonosítható. Az ott gyújtott Árpád-kori leletanyag azt bizonyítja, hogy a település még a XIII. században elpusztult. A templom helyén sok tégladarab, kő- és habarcstöredék, valamint embercsont hevert. " Szentmiklós(Körös-). Lásd Hén! Szentmiklós (Mező-). 1461: Zentmiklos, 1498, 1508: Zenthmiklós, 1510, 1525: Zenthmyklos, 1552, 1556, 1561, 1564, 1632, 1665.

825 Neve egyházának védőszentjére utal. Papja 1552-ben 3 forintot fizetett. A falunak és templomának helyét a XIX. században is számon tartották.

826 Legutóbb a Békéscsaba 498. sz. lelőhelyen sikerült a templomhelyet azonosítani. Egy kisebb kiemelkedésen, sárga színű foltban előforduló középkori, pelyvás anyagú téglák és közöttük embercsontok mutatták szétszántott maradványait. ~ Szentmóric. 1403: Zenthmoroch, alia Zenthmoroch et tertia Zenthmoroch, 1404: Zenth822 Kiss 1988. II. 564; MRT 6. 114-115. (7/83, 7/84. lelőhely) 823 ВО II. 70; Bvmt II. 66, 278; MRT 8. 121-122, 154. 824 Kiss 1988. II. 564; MRT 8. 122, 154, 158-159. (3/88. lelőhely) 825 BO I. 69; Cs I. 655; Bvmt II. 204, 228-229; Jankovich 1991.200-201. 82

6 Bvmt II. 228; Hnt 31; Haan 1870. 239-240. 827 MRT 10. 294-295. (2/498. lelőhely) moruch, aliae Zenthmoruch et teniae Zcnthmoruch.

828 Nem lehet eldönteni, hogy ezen említések egyetlen falu három különböző részére, vagy három különböző településre vonatkoznak. Bizonyos azonban, hogy ebben az időben Gyulától különálló falut vagy falukat jelentettek. Az 1418. évi gyulai birtokok felsorolásában már nem találjuk nevét, így valószínű, hogy Gyulába olvadt.

829 Az is elképzelhető, hogy a XVI. században emlegetett gyulai Szent Móric kápolna épülete a XIV. századi — vagy akár Árpád-kori eredetű — hasonló nevű falu plébániatemplomával volt azonos. Az elnevezés a templom védőszent^ 1 830 jere utal. Szilasegyház. (1221): Scilos, (1274): Scylas, 1456: Zylaseghaz, 1463, 1476: Zylaseghaz, 1511, 1525: Züaseghaz.

831 Az első két említés csak feltételesen azonosítható a későbbi oklevelekben említett faluval. Egyezésük esetén a település temploma 1274-ben Szent Imre tiszteletére volt szentelve. " Templomára azonban e nélkül is utal elnevezése. Szilasegyházát Szeremlei S. kellő megalapozottság nélkül a Kardoskút, Hatablaki kápolna nevű régészeti lelőhelyhez kötötte, de a falu helyét a későbbi kutatások során sem lehetett azonosítani az Orosháza környéki lelőhelyek egyikével sem.

833 Ezért Varga A. 1894. évi ásatásának ismertetését — figyelembe véve az ugyanott végzett későbbi ásatások eredményeit is — Szilasegyházától elválasztva, a Kardoskút, Hatablaki kápolna címszóhoz kellett áthelyezni. 828 GyO 6, 8. 829 BO I. 45-48; Bvmt I. 219, II. 140-141, 319. 830 L. a Gyula, Szent Móric kápolna címszót! 831 BO I. 148; Bvmt II. 246, 268, 321, III. 96; Hmvht II. 432-433; Csvmt II. 581; Györffy 1987. 872. 832 Györffy 1965. 226-227, 230; Györffy 1987. 872. 833 Hmvht II. 432-434; Kovalovszki 1965. 182.