Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
146 Kataszter ti partján, de nem a part legmagasabb részén, hanem közel a mederhez, 1994 nyarán előbb régészeti terepbejárás során sikerült azonosítani, majd ásatással feltárni a középkori falu templomának alapjait (33. kép). Ez eredetileg egyhajós, döngölt alapozású, félköríves szentélyű, 10,45 m hosszú, 6,95 m széles épület volt. Szentélye l,5'-sal tért el a keleti iránytól észak felé (33. kép 1). A második építési periódusban az épületet déli irányban kiszélesítették, a szentélyt és a nyugati zárófalat pedig egy-egy támpillérrel erősítették meg. A templom hossza nem változott, viszont a szélessége a bővítés után 9,7 m lett. A bővítmény külső hossza 10 m люк, alapozását ezúttal is döngöléssel készítették (33. kép 2). A templom építésének ideje a XI—XII. századra határozható meg, az átalakítását pedig a XIV—XV. századra tehetjük. A templom körüli temetőt széles és mély árok vette körül, melyet a temető megtelte után betemettek, majd újabb körárkot ástak. Összesen 88 sírt tártunk fel. Az előkerült leletek között lévő két ezüst- ill. bronzkarika Árpád-kori lehet, a leletanyag többi része pedig késő középkori. " Szentalbert. 1418: Zenthalberth, 1498. 803 Nevét temploma védőszentjéről kaphatta. A XV. században már puszta. Helye azonosítatlan. Szentandrás. 1297: eccl. B. Andrée, 1329: Zenthonduryas, Zenthandreas, 1330: Zenthandreas, 1377, 1391, (1436): Zentandras, 1463: Zenthandoryas/Zenthandras, 1466: Zenthandras, 1512, 1535, 1552, 1575, 1596, 1608, 1648, 1666, 1683. 805 A település a nevét egyházának védőszentjéről kapta. 1297-ben temploma magányosan 802 Szatmári 1996c. 7-97. 8( » ВО I. 47; GyO 10; Bvmt II. 235, 305. 804 Bvmt II. 305. 805 BO I. 12-14; Bvmt II. 107, 204, 305-309; Cs I. 647; Csvmt I. 450; Györffy 1987. 513. állt. 1552-ben papjának 3 forintot kellett fizetnie. 1569-ben a pap Baki György, 1656ban Czégényi Miklós, 1666-ban pedig Szokolyai János volt. 1727-ben a reformátusok a régi templomot befedték. 1733-ban az omladozó templomot még mindig a kálvinisták használták. 1736-ban a templomban látszó falfestményekből ítélve úgy következtettek, hogy a templom valamikor a katolikusoké lehetett. 1746-ban e régi templomot elvették a reformátusoktól, s azt az új katolikus tulajdonosok 1784-ben kibővítették. Ekkor tüntethették el a középkori épületet. Feltételezhető tehát, hogy a középkori templom a mai r. k. templom helyén állt, s a jelenlegi épületet talán a régi falak felhasználásával emelték. 807 Szentbenedek. 1403: Zenthbenedwk, 1418: Zentbenedek, 1511, 1526, 1542, 1556, 1561: Zenth Benedek. 808 Neve temploma védőszentjére utal. 8 A település helyét Implom József azonosította, s 1936-ban templomát is feltárta (34. kép). 810 A hitelesítő ásatást 1985-1986-ban végeztük el (57. kép). A templomnak két építési periódusa volt (35. kép). 1. periódus (35. kép 1). Először kicsiny, egyhajós, zömök templomot építettek, melynek szentélye belül patkóívesen záródott. Hossza 10,25 m, szélessége 6 m, a hajó alapfalainak szélessége 125 cm, a szentélyé pedig 90 cm volt. A szentély 4'-sal tért el a K-i iránytól dél felé. Alapozása 5-10 cm vastag döngölt földrétegek és téglasorok váltakozásával készült. Legalulra 35—40 cm-es földréteget döngöltek. A templom falát téglából építhették. Több vakolatos tégladarab arról 8M Bvmt III. 260, 306, 308; Csvmt I. 296, 450; Györffy 1987. 513; Kiss 1988. I. 185,11.554. so? BO I. 283; Bvmt II. 309-310; GyO 478; Cs. Szabó 1989. 621-622; MRT 8. 94-95. (1/90. lelőhely) «о« Bvmt II. 311-312; GyO 6, 10, 327. m Kiss 1988.11. 555. 810 Békés 1936. aug. 23, szept. 13; Implom 1940. 51. Az alaprajz közölve: Scherer 1938. 39; Szatmári 1996a. 42.
