Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
144 kellett volna fizetnie. 781 Az egyik templom emlékét az Endrőd határában lévő Egyházhalom neve őrizte meg. A halom tetején sok embercsont és téglatörmelék hevert. Sima II. Okleveles említései megegyeznek az előzővel. Szétválasztásuk oka, hogy 1390ben a faluban két templomot említettek. 783 A terepjárás okon megállapították, hogy Sima falu az Árpád-korban az Endrőd 1. sz. lelőhelyen fekhetett, míg a késő középkor időszakában kissé nyugatabbra, az Endrőd 5. sz. lelőhely területére költözött. Középkori templomra utaló jelenségeket azonban csak az előbbi lelőhelyen lehetett megfigyelni. 784 Az okleveles adatok és a terepjárási megfigyelések összevetéséből arra is gondolhatunk, hogy 1390-ben még mindkét lelőhelyet értették a falunév alatt, s az 1. sz. részben vagy egészében már elhagyatott lelőhelyen állt a pusztulófélben lévő, fedetlen egyház, az 5. sz. lelőhelyen pedig a nemrégiben felépített, használatban lévő templom. Sóstóegyháza. 1466: Sostoeghaza. Elképzelhető, hogy a Sóstó Ny-i partján lévő Árpád-kori faluhellyel azonos, bár itt a templom helyét pontosan nem sikerült megállapítani, mert tégladarabok több helyen is voltak a lelőhely területén. 786 Szarvas. 1284: Zorwossholm, 1285: Zoruoshalm, 1290: Zorvosholm, 1461: Zarvas, 1469: Szarvashalom, 1472: Szarvas, 1532: Szarvas, 1552,1562,1594,1597, 1646,1658,1685. 787 ™ MV I. 50, 84; Bvmt I. 178, II. 278, 282; Györffy 1987. 500, 512. 782 MRT 8. 121-122. (3/1. lelőhely) ж Bvmt I. 178, II. 278; MRT 8. 121. 7R 4 MRT 8. 121-122, 124. (3/1, 3/5. lelőhely) 785 Csvmt II. 533. (Sosthoeghaza); Hmvht II. 416; Hnt 121, 190. j. 786 Kovalovszki 1965. 179, 182. (32. lelőhely) 787 ВО I. 69, 85, 91, 153; Bvmt II. 286-288; Györffy 1987. 513. Kataszter Középkori források nem szólnak a település templomáról, annak létére csak közvetett adataink vannak. A Dilich-krónika 1600. évi kiadásának egyik képe például a palánkon belül szögletes alaprajzú tornyot is feltüntet, amely Jankovich Dénes szerint középkori templom maradványát is jelentheti. Markovicz Mátyás a XVIII. század közepén ugyanis feljegyezte, hogy a templom a palánkon belül, a vár közepén áll. Ezt a templomot (mai neve Ótemplom) 1729-ben építették „durva téglákból". Petik Ambrus is úgy tudta, hogy a sáncon belül lévő templomot egy régi helyébe építették. Az Ótemplom helyén lévő középkori templomra azonban határozott bizonyítékaink nincsenek. 788 Szarvas 87. lelőhely, Podani-tanya. A lelőhelyen a XX. század első felében egy kápolna állt. Helyén 1956-ban Kovalovszki Júlia leletmentő ásatás alkalmával Árpád-kori sírokat tárt fel, s feltételezte, hogy azok templom körüli temetőből valók. A legutóbbi terepjárások során azonban azt állapították meg, hogy a lelőhelyen állt kápolnának középkori előzménye nem lehetett. A kérdést ezek után csak ásatás döntheti el. Szeghalom. (1067): Scegholm, (1200): Zeguholmu, 1221: Sceguholm, 1222: Zigholm, 1258: Zugholm, (1330): Zugholm, 1332-1337: Zeghalm/Zughalm/Zeghal/Zeghalmensi, 1398, 1405: Zeghalm, 1480: Zekhalom, 1483: Zwghalom, 1492, 1511, 1552, 1555, 1571, 1588, 1642, 1686. 790 A szeghalmi egyház korai eredetére utal, hogy Szeghalom talán már a XI. században esperesi székhely lett. 1222-ben az esperes nadányi alesperesét említették, de a szeghalmi esperes csak 1319-ben tűnt fel. 1222-ben a településnek Beliamin volt a papja. 1332-1337 788 MRT 8. 397-403, 408. (8/25a, 8/25c, 8/25h. lelőhely) 789 Kovalovszki 1960. 33-35; MRT 8. 435. (8/87. lelőhely) 790 Bvmt II. 291-293; Cs I. 654-655; MRT 6. 159-160; Györffy 1987. 513.
