Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Békés megye középkori templomai néhány család. 1730-ban Csáky Miklós főesperes részletes jelentésben számolt be a templom állapotáról. 1731-ben a templomot kijavították, de a lakosok még ugyanabban az évben Endrődre költöztek. 1733-ban is épségben volt a magányosan álló templom. A XIX. század közepén a falaknak már csak a romjai látszottak. Több XVIII-XIX. századi térképen is jelölt helye a Kettős-Körös É-i partján ma beépített területre esik. Kereszttelke. 1525: Keresztelekeii.

643 Egyetlen említése idején Orosháza pusztájaként tűnik fel, de a név mögött megbújó Árpád-kori falut nem sikerült helyhez kötni. Nevét a településen létezett Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomtól kaphatta. Keresztúr I. 1403: Keresthwr, 1425: Keresthwr, 1473: Nyárzeg, 1506: Nyarzek, 1510, 1556:Nyarzegh, 1564.

645 A két elnevezés Gyoma határában ugyanazt a települést jelölte. Korábbi neve a falu Szent Kereszt tiszteletére emelt templomára utalhat. Helyét azonosítani nem lehetett, valószínűleg beépített területre esik. Keresztúr II. 1333: Ecclesia S. Crucis, 1552: Kerezthwr, 1583,1588,1599.

647 A fenti adatokat Jakó Zsigmond feltételesen a mai Sarkadkeresztúr előzményével azonosította. Más történetírók ezt nem erősítették meg, de nem is tagadták. Az azonosítás elfogadása esetén az elnevezések bizonyítják egykori templomának létét, mely a Szent 642 BO I. 281; Bvmt I. 393, II. 238-239; Bonyhai 1933-1934. 25-26; Implom 1973. 95-96; Kürti 1973. 24, 68. (72. lelőhely); Hnt 80; MRT 10. 568-569. (9/64. lelőhely) 643 BO I. 148. 644 Bvmt II. 246; Györffy 1965. 226, 230; Kovalovszki 1965. 183; Kiss 1988.1.719-720. 645 GyO 6,42,57; ВО II. 89; Bvmt II. 178,243; Hnt 115,110. j. 6

46 Bvmt II. 95, 178; Hnt 115, 110. j; Kiss 1988. I. 720; MRT 8. 277. (4/XII. lelőhely) M? Jakó 1940. 275. 131 Kereszt tiszteletére lehetett felszentelve.

648 Az utóbbi évek régészeti terepbejárásai alkalmával a mai Sarkadkeresztúr északi szélén középkori faluhelyet lehetett azonosítani. Templomának helyét valószínűleg az itt lévő mai temető területén emelkedő halom tetején határozhatjuk meg.

649 Kérsziget. 1466: Kerzygethe, 1498: Kerzigeth, 1584:Keerziget.

650 1571-ben 16 házát és templomát írták össze. 1958-ban a Dévaványa 14. lelőhelyen lévő digógödörrel megbolygatták a falu templomának és temetőjének maradványait. A környéken gyűjtött leletanyag meghatározó része késő középkori volt. Keszi(egyház). 1338: Kezy, 1418: Kezyeghaz, 1478: Kezyeghaz.

652 Talán a Gyula melletti Keszi pusztán elpusztult falu templomára utalnak elnevezései. A falu területét a mai Dénesmajor területén azonosítottuk, de a templom pontos helye továbbra is bizonytalan (49. kép).

653 Kétegyház. (1398), 1412: Keteghaz, 1420: Ketheghaz, 1453: Kitheghaz, 1476, 1506: Ketheghaz, 1528, 1563: Keetegyhaz.

654 Nevét azzal szokták magyarázni, hogy a faluban két templom is volt, ez azonban nem bizonyított.

655 1528-b an megemlékeztek a templomban megtartott húsvéti barkaszentelésről. 1529-ben István, 1653-ban pedig 648 Hasonló adatot említ: Györffy 1987. 633; elfogadja: Kiss 1988. I. 720. 649 MRT IV/4. Sarkadkeresztúr 6. lelőhely. «о BO I. 92-94, 201; Haan 1870. 216; MRT 6. 39-40. «i MRT 6. 39-40. (3/14. lelőhely) 652 Cs I. 735. «и MRT IV/4. Gyulavári 97, 107. lelőhely; Szatmári 2000a. 40, 49. 654 ВО П. 34-35; Avmt I. 277, 346, 363, 365; Bvmt I. 97-98, II. 180; Cs I. 735; GyO 42; Rácz 1880. 199. 655 Rácz 1880. 199; Bvmt II. 180; Hnt 117, 134. j; Kiss 1988. I. 725.