Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
120 helyük megjelölése okoz gondot, hanem a számuk megállapításával kapcsolatban is csak vitatható feltételezéseket tehetünk. Gyula első, 1313. évi említése utal egyedül a monostorra. Károly Róbert király ekkor három napot tartózkodott itt, s ez alatt két oklevelet adott ki. A kiadás helyéül Gyula monostorát tüntették fel. 547 Több adat a monostorra vonatkozóan nincs. Gyula, plébániatemplom. 1332-1337 között Péter nevű plébánosa évenként 20 garast fizetett pápai tized fejében. IX. Bonifác pápa 1398-ban kelt levele a gyulai parochiális templomot említi, s ebből a dokumentumból kiderül az is, hogy a templom Szűz Mária tiszteletére volt felszentelve. 1400-ban Márton, 1422-ben István, 1445-1454 között Imre, 1458-ban pedig ismét István nevű papját említették. Ebben az időben is Szűz Mária volt a templom patrónusa. 1451-ben a plébánia birtoka lett Apáti falu. 548 1510-ben Ajtósy Mihályné a templomban álló feszületre hagyta aranyos keszkenőjét. 1511-ben Brandenburgi György a plébániát megerősítette addigi javadalmaiban. 1520-ban az egyházban több pap szolgált. A XVI. század elején a plébániának, a templomhoz építve, külön javadalmazott kápolnája is lehetett, s ezt talán az egyik gyulai polgár, Deák István építtette Mária mennybemenetele tiszteletére. Az 1500-as évek elején a plébániához iskola és fürdő is tartozott. 1526-ban a plébánia jobbágyai 18 forintot fizettek hadiadóba. 1533-ban János király három napot töltött a plébánián. 549 A XVI. század első feléből a plébánosok neveit is ismerjük. 1508-1518 között Mátyás, 1518—1520-ban Vinográdi Máté, 1520-1529 között Ábránffy János, s ezeken kívül 1520-ban még Csatári Bálint, 1528-ban pedig Szőke János szolgált a temp547 AOL 312-314; GyO 1. 548 MV I. 51, 53, 66, 75-77, 81, 88-89; Cs I. 647; GyO 3, 1416; Bvmt I. 199, II. 17, 138-141; Scherer 1938. 48; ВО II. 61. 549 Bvmt I. 116, 194, 247-248, II. 17, 146-147. Kataszter lomban. 550 1552-ben a tridenti zsinatra utazó követek költségeihez jelentős összeggel járult hozzá a plébánia. 1552-1554-ben az egyház Apáti falut elvesztette javadalmai közül, de később visszakapta azt. 1556-ban a pap Ferenc nevezetű volt. 1559-ben a pozsonyi káptalan előtt vizsgálat indult, mert a templom egyházi szereit ellopták, s Kassán azokat eladták. 1563-ban hiteles helynek jelölték ki a plébániát, s előírták, hogy a Gyulára küldendő két kanonok közül az egyik legyen a plébános. 551 Gyula török kézre kerülése (1566) után az adatok megfogyatkoznak. A XVII. század végétől kezdve viszont egyre több, a XVIII. századból pedig ismét elég jelentős számú, egyházakra vonatkozó említéssel találkozunk. A török építkezésekre és a XVIII. századi templomépítkezésekre utaló adatok azonban kibogozhatatlanul összekeverednek, a középkori épületekkel való esetleges egyeztetésüket pedig semmi nem teszi lehetővé. Nem lehet egyelőre azt sem eldönteni, hogy a Törökzugban 1971-ben előkerült, majd 1978—1979-ben nagyrészt föltárt hatalmas méretű, több periódusú templom (40. kép) Gyulamonostorával vagy a plébániatemplommal azonosítható-e. Az ásatások eredményét Jankó vich Dénes az alábbiak szerint foglalta össze. I. periódus (40. kép 1). Egyhajós, félköríves szentélyű templom. Alapozásában kizárólag követ és tiszta mészhabarcsot használtak. Belső mérete 22,5 x 8,8 m volt. A hajó Ny-i negyedében két karzattartó pillér alapozása került elő. II. periódus (40. kép 2). A templom szentélyének két oldalához egy-egy kápolnát építettek. Mindegyiknek a szentélye félkörívesen záródott. A két periódus alapozása ha550 GyO 60-61, 80-81, 109; Bvmt I. 65, 75-76, 105, 110, 187,11.147,345,111. 15. 551 BO I. 166-168; GyO 285-286; Bvmt I. 181, 185, 190, 192-193, II. 17; Palugyay 1855. 169.
