Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai и meg. 57 A megye régészeti topográfiájának 1969 óta folyamatos, tervszerű munkálatai során az egykori szeghalmi járás területén 37, Szarvas környékén 32, Békés és Békéscsaba vidékén 21, a régi gyulai és sarkadi járás területén pedig 25 egyházra vonatkozóan gyűltek össze adatok." Az egész megyére kiterjedő adatgyűjtésnél az egyik nehézség mindjárt abból adódott, hogy a középkori megyehatárok időről időre változtak, egyes korszakokban teljesen bizonytalanok voltak, s a régi Békés megye területe sem volt azonos a jelenlegivel. A mai megye területéhez tartozott a középkorban Zaránd, Csanád, Bihar, Arad, sőt Heves megye területének egy-egy része is, tehát a középkori egyházak összegyűjtésénél ezekre a megyékre is figyelemmel kellett lenni. Előfordul ugyanakkor, hogy a középkorban Békés megyéhez tartozott egyházak helyei napjainkban a megye határain kívül esnek, így az összesítésből ezeket ki kellett hagyni. Másik problémát jelentett, hogy a középkori oklevelekben említett pusztatemplomok, vagy sok esetben az egyházakkal rendelkező falvak helyeit sem lehet ma már a terepen mindig azonosítani. Ilyenkor kérdéses volt, hogy az okleveles adatban szereplő egyház ma vajon a megye határain belül, vagy azon kívül van-e, s a listánkra felkerüljön vagy sem. Tudunk olyan oklevelekben említett falvakról is, melyeknek bizonyíthatóan volt temploma, de jelenleg az egykori település helye ismeretlen, holott bizonyos, hogy csakis a mai megye határain belül fekhetett. Vannak viszont példák arra is, hogy ismerünk a megye területén olyan templomhelyeket, amelyeknek biztosan nem maradt fönn írásos említése. Az szintén előfordul, hogy a felszínen megfigyelt templomhelyet és a hozzá tartozó falut nem lehet az oklevelekben említett (esetleg egyházasnak feltüntetett) települések egyikével sem egyértelműen azonosítani, vagy csak az nem dönthető el, hogy kettő közül melyikkel lehet azonos. 57 Kovalovszki 1965. 177-181. 58 MRT 6. 221-224; MRT 8. 493-495; MRT 10. 720-724; MRT IV/4. - vonatkozó részek. A Békés megyében létezett középkori egyházak számának meghatározása amiatt is csak hozzávetőleges lehet, hogy a történeti adatok két- vagy többértelműsége folytán néhány esetben nem dönthető el pontosan, egy településen belül a középkor időszakában összesen hány egyházi épülettel kell számolnunk. Az is előfordulhat azonban, hogy több település használt egyetlen templomot. Nem biztos viszont, hogy a szóban forgó települések egyidejűleg éltek, vagy pedig a korábban elpusztult falu helyén alakult későbbi település lakói az ott talált pusztatemplomot vették-e birtokukba. Az egyházak összegyűjtését több síkon kellett tehát végezni. Az ásatásokon előkerült épületmaradványokon és a régészeti topográfia által lokalizált templomhelyeken, valamint ezeknek a középkori oklevelekben előforduló falvakkal történő azonosításán kívül figyelembe kellett venni a megye teljes területére vonatkozó oklevelek és a középkori történetet feldolgozó művek, s egyéb utalások adatait is. Emiatt az összeállított kataszterben óhatatlanul is előfordulhatnak a végső összesítést pontatlanná tevő átfedések, vagy olyan esetek, amelyeknél az adatok hiányából eredő megoldhatatlan kérdéseket csak önkényesen lehetett feloldani. E hiányosságot azonban remélhetőleg pótolja az, hogy itt egy helyen szerepelnek — ha csak vázlatosan is — azok az adatok (az útmutató szakirodalmi hivatkozásokkal együtt), melyek Békés megye területén középkori egyházakra utalnak. Nem kétséges, hogy továbblépéshez nélkülözhetetlen az eddig még közöletlen kutatások feldolgozása, a részleges feltárások kibővítése s a teljesen új ásatások számának növelése. A jelenlegi ismeretek részletesebb összegzésétől is remélhetünk azonban olyan új megállapításokat, amelyek megalapozottságát a szélesebb vizsgálati anyag garantálja.
