Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
116 azonosítottuk, az ott kiszántott téglatörmelékek és embercsontok alapján. A környéken az Árpád-korra és a késő középkorra keltezhető edénytöredékeken kívül egy III. Béla kori érem is előkerült. 512 Gerendás, Albert-hegy. 1927-ben Uj falusi Szentkereszty Tivadar egy nagypéntekhez kötődő helyi hagyománnyal kapcsolatban tett említést arról, hogy Gerendás határában az ún. Albert-hegyen egy templom maradványai látszanak, s körülötte temérdek embercsont hever. A helyet még senki sem azonosította. 513 Gerendás, Egyház-tanya. A terepjáráson felderített lelőhelyen Dienes István Árpád-kori falu nyomait találta. A település templomának helyét kisebb magaslaton figyelte meg." Gerla, monostor. 1259: Gwrla, 1295: Gerla, 1337: Gúla, 1383: Ol Gerla, 1415: Gerla, 1418, 1458, 1467, 1492, 1518, 1525, 1531, 1537, 1552, 1564, 1580, 1620, 1650, 1665, 1685. 515 A középkori adatok Gerlával kapcsolatban több egyházról tesznek említést. Az Ábránffyak nemzetségi monostorán kívül rövid ideig fennálló ferences kolostorról értesülünk, de ezek mellett a falunak plébániatemploma is lehetett. Egyelőre lehetetlen eldönteni, hogy a középkor különböző időszakaiban elszórt utalásokban felbukkanó egyházak hány helyhez köthetők. 1259-ben a monostor apátját említették. 1733-ban a templomnak, a templom tornyának és valószínűleg a kolostor épületének romjai még látszottak. A XIX. század végén is többen meglátogatták a romokat. 516 1951512 Jankovich 1991. 179-180; MRT 10. 677-680. (12/14. lelőhely) 513 Ujfalusi 1927. 124; Kovalovszki 1965. 198, 28. j. 514 Kovalovszki 1965. 178-179. (26. lelőhely) 515 Bvmt I. 183-184, II. 123-127; Cs I. 651; Hnt 111, 57. j; Györffy 1987. 507. 516 BO I. 281; Implom 1971. 9; Györffy 1987. 507; Haan 1870. 66,183-184; Bvmt II. 123, 345; Hnt 55. Kataszter ben Bálint Alajos, 1956-ban Kovalovszki Júlia, 1954-ben Lükő Gábor végzett a monostor helyén terep járást. Az 1980-as években a monostornak már alig látszottak nyomai. 517 1984-ben a monostor templomának fő részleteit Jankovich Dénes tárta fel. Megállapította, hogy a kisebb szigeten épült románkori templom háromhajós, félköríves szentélyzáródású volt. A főszentély két oldalán lévő mellékkápolnák is félkörívesen záródtak (39. kép). A falakat korábban csaknem teljesen kibányászták. A középső szentély 165 cm széles K-i záró falának külső oldala faragott kváderkövekből, belső oldala pedig téglából készült. Az alapozásban a köpenyfalak közét tört kövekkel, habarccsal és tégladarabokkal töltötték ki. A templom főfalainak szélessége kb. 190 cm, a hajókat elválasztó belső osztó falaké pedig 140 cm volt. Lehetséges az is, hogy a belső falak helyén egy korábbi periódusban főfalak álltak. A templom Ny-i oldalán két torony helyezkedett el. Alapfalainak szélessége 220-240 cm volt. Az épület teljes belső hossza 34 m, szélessége 15 m lehetett. A kolostor a templomnak csak az É-i oldalához kapcsolódhatott. Az ásatás során az alapfalakon belül és kívül 43 sír került elő. Az ásató szerint a templom valószínűleg a XII—XIII. század fordulóján épült, a XIV. században azonban jelentősége csökkent, viszont a törökkort is megérhette. A jelek szerint a monostort legalábbis a kezdeti időkben — bencés szerzetesek használták. 518 Gerla, ferences kolostor. 1531-ben az Ábránffyak néhány ferences barátot telepítettek le Gerlán. 1533-1535 között Debreczeni István, 1535-1537 között pedig Ujlaky Péter volt a szerzetesek gyardiánja. A barátok 1535. évi névsorát is ismerjük, mindössze s" MRT 10. 405-427. (5/7. lelőhely) sí» RégFüz 38 (1985) 98-99; Jankovich 1991. 188; MRT 10. 410-427.
