Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
108 nyen elhelyezve és ládaszerú koporsóval leborítva, ugyanígy, de láda nélkül, valamint egyszerűen csak gyékényre fektetve és ládaszerű koporsóval leborítva egyformán temettek. A kislányokkal esetenként felnőttek pártáját vagy övét is eltemették. Dévaványa 48. lelőhely, Katal-szeg. A lelőhelyen lévő halom tetején megfigyelt rengeteg középkori téglatörmelék s néhány embercsont alapján elpusztult templom helyére lehet következtetni. A leletanyag kizárólag Árpád-kori cserepekből áll, a falu okleveles i, , • 437 említése nem ismert. Diter. 1403: Dether, 1415: Deter, 1510, 1526, 1558: Deter, 1563, 1699: Diter. 438 Egykori templomára írott forrás nem utal, de a terepjáráson tett megfigyelések alapján léte feltételezhető. A Békés 39. sz. lelőhely legmagasabb pontján lévő habarcstörmelékben ugyanis előkerült néhány pelyvás so' ' ' ' 1 ' i 439 vanyitasu tegia es embercsont is. Doboz(Alsó-). (1075): Duboz, 1138: Doboz, 1273, 1403: Doboz et alia Doboz, 1506: Alsodabaz/ Felsewdabaz, 1616. 1552-ben papja 1 forintot fizetett. Felsődobozon 1616-ban létező egyházat tételeztek fel. 1634-ben Marosi András, 1650-ben Berkeszi János, 1656-ban Petri Márton, 1666ban Szekcsési Bálint, 1675-ben pedig Ecsedi István volt a pap Dobozon. 441 Az oklevelekben előforduló említéseket sokszor nem lehet egyértelműen az egyik (Alsódoboz) vagy a másik (Felsődoboz) faluhoz 436 Szatmári 1994b. 66-71; Szatmári 1996e. 162-186; Szatmári 1999b. 437 MRT 6. 46-47. (3/48. lelőhely) 438 GyO 8; Bvmt II. 80-82; Hnt 109, 32. j. 439 MRT 10. 64-67. (1/39. lelőhely) 440 GyO 6, 42; Cs I. 650; Kristó 1981. 29-30, 188; Györffy 1987. 505. 441 Bvmt II. 83, 345. - Karácsonyi az 1552. évi adatból feltételezhető templomot Felsődobozra helyezte (Bvmt II. 112, III. 259-260); Palugyay 1855. 207; Hnt 35; Csvmt I. 448. Kataszter kötni. A középkori templomra utaló adatokat leginkább csak Felsődobozzal kapcsolatban emlegetik. Ha azonban Felsődoboz a XVI. században vagy a XVII. század első felében már elpusztult, akkor a XVII. századi papok névsora csak Alsódobozra vonatkozhat. Egyes vélemények szerint azonban Alsódoboz csak a XVIII. században éledt újjá. 442 Az bizonyos, hogy az egykori Felsődoboz a mai Faluhely nevű határrészen volt, s legalább a XVIII. század óta lakatlan. A régi Alsódoboz viszont a mai Doboz község helyén települt újra, így a szórványos adatok megengedik azt a feltételezést, hogy mindkét falunak külön egyháza volt. Alsódoboz középkori templomhelyére utalhat a mai református templomtól D-re 80—100 méternyire, a Batthyány u. 5. sz. ház alapozásakor 1982ben előkerült rengeteg embercsont. A környéken gyűjtött edénytöredékek az Árpádkortól folyamatos lakottságról tanúskodnak. 443 Doboz(Felső-). Biztosabb a középkori Felsődoboz templomának helye, alapjait ugyanis Kovalovszki Júlia 1976-1978 között a régi Egyház-ere partján feltárta. Az egyhajós, négyszögletes szentélyű templom téglából épülhetett. Hossza 12,5 m (ebből a hajó 8,5 m), szélessége 6,8 m (ebből a szentély 4,75 m), a hajó belső mérete 6,5 x 5 m, a szentélyé pedig 3 x 3 m volt (9. kép). Alapozásában téglatöredék sorok és döngölt agyag rétegek váltogatták egymást. Alapfalainak szélessége a hajónál 90—110 cm, a szentélynél 80 cm, mélysége pedig átlagosan 110 cm volt. A hajó és a szentély alapozását egyszerre, összefüggően készítették el. A diadalív vonalában az egész épületével azonos mélységű átkötő alapozást figyeltek meg. Járószintnek és bejáratnak nyoma nem mutatkozott. Néhány téglán meszelésnyomok maradtak meg, s egy 442 Bvmt II. 112; Kovalovszki 1986. 106; Kovalovszki 1989. 133. 1616-ban még Alsódoboz jobbágyait említették (Kristó 1981. 188). 443 RégFüz 37 (1984) 88; Kovalovszki 1986. 109; Kovalovszki 1989. 140.