Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

További olvasmányok A monostorról és a kapcsolatos munkákról Juhász Irén dr. Vésztő - [A] Mágori-domb című kis füzete számol be. Bővített második kiadása 1996-ban jelent meg. Vö. még Juhász Irén: A Csolt-nemzetség monostora. Műemlékvédelem 1992: 2, 95-105. A legjobb összefoglalás: Juhász Irén: A Csolt nemzetség monostora. In: Kollár Tibor (szerk.): A középkori Dél-Alföld és Szer. Szeged, 2000.281-303. Vésztő és környéke régészeti lelőhelyeire és magára a Mágoridombra lásd Torma István (szerk.): Békés megye régészeti topográfiája. A szeghalmi járás. Budapest, 1982. 180-206 (Vésztő). Vésztő földrajzi környezetére és régi történetére lásd Szabó Ferenc (szerk.): Vésztő története. Vésztő, 1973. 2., változatlan kiadás Vésztő, 1982. A városra vonatkozó legkorábbi, középkori írásos forrásokra lásd T. Juhász Irén és Kristó Gyula tanulmányát a Vésztő történetében: Vésztő a középkorban, 85-110. A teli korai történetéről és a szentélyről Hegedűs Katalin és Makkay János írt: Vésztő-Mágor. In: The Late Neolithic of the Tisza region. Budapest-Szolnok, 1987. 85-103. A temetkezésekre lásd Hegedűs Katalin kiadatlan doktori értekezését: A Vésztő-Mágordombi újkőkori és rézkori temetkezések. Budapest, ELTE Bölcsészkar, 1977. Általában felhasználtam Hegedűs Katalin ásatási naplóit, rajzait és fényképfelvételeit, továbbá szíves szóbeli közléseit, mindegyikért hálás köszönetet mondok. Pontos megfigyelései, sír- és rétegrajzai párjukat ritkítják a magyar régészetben. Kár, hogy nem folytathatta vésztői ásatásait. Az amerikai-magyar ásatásokkal kapcsolatos néhány bikeri adat az ásatás vezetőjétől, William A. Parkinsontól származik. Doktori értekezése a tiszapolgári kultúra kérdéseivel foglalkozik, és gyakran előfordul benne a Mágori-domb említése: The social organization of 94