Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

üzem, vállalat, állami gazdaság és tsz támogatása is segített. 1997­ben 27 ezren látogatták meg az emlékhelyet, a világ csaknem minden országából volt már Mágoron turista. Garzó Pista bácsi pedig (édes­anyám hajdani tanítványa) 350 birkát főzött meg az építkezések tíz éve alatt. Előbb-utóbb az egyik legvénebb vésztői születésű polgár­ként mondom: Köszönjük, Gábor! Persze, vele együtt meg szeretném érni még, amikor egy fiatal utód igazi nagy ásatást csinál a Mágoron. Benne van az eddigi eredményekben az ásatási munka lapátos­ásós részét végző két brigád kéthetes lelkes munkája is, amiből sok más mellett különösen megmaradt számomra Zsiga bácsi emléke. Nemcsak ásni tudott, hanem ősi módon tapasztani is. Ezzel az ásatás leginkább rám háruló hibáiból a falon keletkezett likakat-omlásokat tüntettük el. Több sikerrel, mint a legmodernebb német vegyszerek tették. Reméljük, látogatóink számára tanulságos a látvány, és mara­dandó emlékekkel távoznak. Engedjenek meg azonban egy tanácsot: ha van rá lehetőségük, akkor két alkalommal keressék fel Mágort. Először gondosan nézzék meg a monostort és a borospince-múzeu­mot, és vessenek egy alapos pillantást az őskori pincemúzeumra is. Majd mindkét vezetőt olvasgassák el. Amikor egy következő alka­lommal módjuk adódik ismét felkeresni a Sárréti Nemzeti Parkot (amely újabban a Körös-Maros Nemzeti Park része), sokkal többet fognak meglátni és megérteni a romokból és a kiállításokból, köztük az őskori metszetfalból. 89

Next

/
Thumbnails
Contents