Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

Vannak végül olyan darabok is, amelyeknek a pontos helyzete nem állapítható meg. Van közöttük két kis emberi láb két különböző agyagszobrocskából, egy ember alakú talp, amely egy gerendákra tapasztott nagyobb méretű asztalhoz tartozhatott. Volt még egy, valószínűleg a padlóra tapasztott kerek áldozati tál vagy oltár: tapasztott falának peremén szimmetrikusan elhelyezve két apró áldozati szarv és két kis kerek csészécske volt elhelyezve (25. kép). Párhuzamát sehonnan nem ismerem, rendkívüli voltából is következik, hogy vallásos szerepe lehetett. Akadtak még ismeretlen rendeltetésű, áldozati tálakhoz, oltárokhoz tartozó agyaglábak, -rudacskák, kúpos tömör agyagdarabok, amelyek oda voltak tapasztva vagy illesztve valamilyen laphoz vagy a padlóhoz, közülük kettőn állatfej vagy emberi arc egyszerű ábrázolásával. Hármat közülük újratapasztottak, ami azt jelenti, hogy valamilyen érdek fűződött ezeknek az egyébként egyszerű és bármikor elkészíthető daraboknak a megőrzéséhez. Legalább további féltucat agyagedény is tartozott az együttesekhez. Végül csak az ásatási rajzok alapján ismerjük azt a lapos és lekerekítetten szögletes agyaglapot, amely a padlóra volt tapasztva, és közepén egy kis kerek mélyedés volt (a 16. képen a sötét folt középen). Rendeltetése ismeretlen, de aligha volt kapcsolatban az egyszerű mindennapokkal. 72