Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

A TISZAI KULTÚRA SZENTÉLYE, BERENDEZÉSE ÉS FELSZERELÉSE Hegedűs Katalin ásatásainak egyik kiemelkedő eredménye volt az immáron világhíres szentély feltárása. Építéstörténete nagyon jól mutatja a téliekre annyira jellemző folyamatosságot. A szentély alatti legelső tiszai korú ház 30 cm mélységű, ugyancsak 30 cm széles árkokba épített alapfalait belemélyítették - áttörve az egészen vékony legkorábbi tiszai réteget - a szakáiháti házak romjaiba. Ezt követően két friss agyagréteget terítettek a későbbi ház tervezett belsejének felszínére 10-15 cm vastagságban, és gondosan elegyengették. Majd az árkok mindkét oldalára 15 cm szélességű deszkákat vertek le, és ezek közé döngölték be az agyagot. Szabályos vert falú ház épült fel; olyan, amilyeneket még nemrégen is mindenfelé építettek az Alföldön, így Vésztőn is. 15. kép: a tiszai kultúra szentélyének rekonstruált alaprajza 63