Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

meleget is adhattak a házakba szorult lakóknak. Másrészt a háziasított állatoknak egy adott élettérre eső arányos száma és egyedeinek súlya (a hús mennyisége) is megnőtt a vadvilághoz képest. A népszaporaságot tovább fokozta a várható átlagos életkor növekedése is. - A földművelési technológia fejlesztése, amely nálunk bizonyára az állat által vont eke bevezetésével érte el csúcspontját, éppen a tiszai kultúra idején. - Az állattenyésztésben megjelent a szelekció, a növénytermesztésben a kezdeti nemesítés. Megnőtt a mezőgazdaság termelékenysége olyan tényezők révén is, mint a kezdeti vetésforgó, a gyomirtás, a vetőmag kiválasztása és hasonlók. -Az általános emberi haladás, amely a neolithikum kezdete óta felgyorsult. - Állandóan meglévő külső ösztönzések, amelyek kisebb-nagyobb erővel szüntelenül sugároztak a civilizációs folyamat élenjáró mediterrán világból a tőle északra, Eurázsia középső sávjában élő 'barbár' társadalmak felé. - A kezdődő társadalmi koncentrációnak voltak olyan, egyre jelentősebbé váló előnyei, mint például a külső támadásoktól való fokozott biztonság. Sőt, a külső erők elleni védekezés mindenképpen koncentrációt elősegítő folyamat: erős belső kapcsolatok és összetartás (kohézió), a (lassan-lassan felfegyverkezett) erők összevonásának és a feladatok megosztásának lehetősége. - A munkamegosztás és gazdasági előnyei is kezdtek tehát érvényesülni. Specializálódott foglalkozások alakultak ki: például a gölöncséreké, a kőeszközmestereké, szövő-fonóké, ácsoké, hajóvagy csak csónaképítőké, építőmestereké, majd a fémkovácsoké. A koncentráció kezdetével időben mindenütt egybeesett a fémművesség kialakulása. - Megfigyelhetők ezeknek a technikai-gazdasági folyamatoknak a társadalmi következményei is: a közösségek által élelemmel és más (presztízs- vagy luxus-) javakkal ellátott réteg kezdett kialakulni. Egyelőre persze csak csírájában: vallási vezetők és társadalmi 46