Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

A lényeg az, hogy hazánkban - és általában a Kárpát-medencében - a legelső korszak, amelyben telialkotó kultúrák éltek (egy-két Al-Duna menti kivételtől eltekintve), az újkőkor harmadik vagy késői szakasza volt a Kr. előtti negyedik-harmadik évezred fordulója táján. Tehát a tiszai kultúra életének a kezdete. A tellesedés folyamata ennek a kornak már a legelején megindult, és ezt nevezzük a szakálháti-tiszai átmenet idejének (9. kép). Ekkor történt ez meg Mágoron is (a 3. képen az 1. rétegződés felső része), jóllehet a legelső megtelepedés sokkal korábbi, a Körös kultúrával kezdődött el a helyi újkőkor legelején. Hat- vagy hétezer év múlva pedig a monostor pusztulása után a Wenckheim házzal és a pincével ért véget. Egészen pontosan a monostor fölé épített szép lakház romjaival. Hiszen egy teilen minden, évezredek alatt épített bármilyen létesítmény a teli része, beleértve még a középkori pincemúzeum jegykiadó fülkéjét, vagy a Szent László-szobor talapzatát is. 32