Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

olyanok, akik a Sárrét mocsarai közé menekülve ezeket az éveket is átvészelték. 1700-ban a falunak 14-16 lakott háza volt, majd a Rákóczi-szabadságharc után (amit a nép szintén a sárréti mocsarakban vészelt át) 1711 húsvétjának hetében a Bihar megyei Bakonszegről érkeztek új betelepülők. Az ősi vésztői hagyományok így - bár a falu nevét megőrizték az utódok - bizonyára megkoptak. Amikor 1733-ban jegyzékbe foglalták a megye elpusztult templomait, a Mágori-dombról a következőket jegyezték fel: „Itt még ma is mutatkozik két torony, és sokan mondják, hogy itt szerzetesi kolostor is volt, és amiként a tornyokat és a templomot, úgy a kolostort is a törökök döntötték romba. De hogy milyen szerzethez tartozott a kolostor, senki sem tudja." Ez a két torony dőlt le 1786-ban, köveit széthordták a vésztőiek. Megkezdődött a végső enyészet, de az őskori domb belseje jobban átvészelte az évezredeket, mint a felszínén a kéttornyú templom és a kolostor az évszázadokat. 16