Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

VÉSZTŐ NEVÉRŐL ÉS MÚLTJÁNAK KUTATÁSÁRÓL RÖVIDEN 1968 és 1975 között nagyszabású régészeti munkák folytak Vésztőn és környékén, az egykori szeghalmi járás területén. Nem ásatások, hanem olyan gyűjtőmunkák, amelyeket terepjárásnak nevezünk. Ez a fő módszere a régészeti topográfia készítésének. Azt célozza, hogy egy-egy - geográfiailag lehetőleg zárt terület (vagy hajdani járás) - minden megtalálható régészeti lelőhelyét (egykori települések és temetők helyét) felderítse. Főleg a szántásokban, árkokban, agyag- és homokbányákban sokfelé előforduló régesrégi edények töredékeinek segítségével, de figyelve minden más régészeti leletre is: kőeszközökre, fémekre, embercsontokra, égett tapasztásokra, régi téglákra, egyebekre. Vésztő 12.583 hektárnyi területén összesen 149 ilyen cserepes helyet - lelőhelyet - sikerült felderíteni. Közülük a Mágori-domb kapta a 15. sorszámot. 2. kép: a Mágori-domb nyugatról nézve, középen a Wenckheimpince, jobbra a monostor feltárása, balra Hegedűs Katalin ásatási szelvénye 11