Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)

Fehér Zoltán–Deli Tamás: Magyar malakológusok a Balkánon

Natura Bekesiensís 8. események következtében a múzeum teljes csigagyűjteménye elpusztult. Néhány évtizeddel később Pintér László 18 gyüjtőútjának köszönhetően az MTM Puhatestü-gyüjteménye mára ismét Európa egyik legjelentősebb balkáni gyűjteményével büszkélkedhet. Az 1967 és 1999 között szervezett expedíciókat Bulgária, Görögország, és az egykori Jugoszlávia területére. Ezek eredményeként számos, mintegy nyolcvan, új fajt és alfajt fedezett fel. A gyűjtőutak jelenleg már nemcsak a görög, bolgár és volt jugoszláv területekre koncentrálnak, de az elmúlt másfél évtized alatt egyre nagyobb hangsúly kerül Albániára is. Albánia a múlt század végéig Európa legelzártabb, legnehezebben megközelíthető országa, s ennek következtében, a múlt század kilencvenes éveiben bekövetkezett politikai nyitás idején a legtöbb állatcsoport kutatói számára még felfedezetlen „terra incognita" volt. Habár a gyér úthálózat, az infrastruktúra hiánya és a rossz közbiztonság továbbra is távoltartja a nyugati kutatók többségét, az MTM középtávú balkán kutatási programja keretében egyre több magyar zoológus és botanikus foglalkozik Albánia flórájának és faunájának kutatásával. A legújabb faunisztikai és florisztikai adatok valamint az újonnan leírt fajok átformálták számos csoport filogenetikájáról és filogeográfiájáról eddig alkotott képet, alaposan rácáfoltak azokra akik a korábban faj szegénynek, sőt bizonyos genuszok szempontjából elterjedési hiátusnak gondolták Albániát. Az elmúlt másfél évtized gyűjtőútjainak köszönhetően eddig mintegy negyvenöt tudományra új puhatestű, öt álkérész, nyolc atka és egy tegzes került elő, s miután az ország hegyvidékének nagy része még mindig feltáratlan, új fajok tucatjai várnak még felfedezésre. Fotók: Deli Tamás