Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)

Fehér Zoltán–Deli Tamás: Magyar malakológusok a Balkánon

Natura Bekesiensís 8. események következtében a múzeum teljes csigagyűjteménye elpusztult. Néhány évtizeddel később Pintér László 18 gyüjtőútjának köszönhetően az MTM Puhatestü-gyüjteménye mára ismét Európa egyik legjelentősebb balkáni gyűjteményével büszkélked­het. Az 1967 és 1999 között szervezett expedíciókat Bulgária, Görögország, és az egykori Jugoszlávia területére. Ezek eredményeként számos, mintegy nyolcvan, új fajt és alfajt fedezett fel. A gyűjtőutak jelenleg már nemcsak a görög, bolgár és volt jugoszláv te­rületekre koncentrálnak, de az elmúlt másfél évtized alatt egyre nagyobb hangsúly kerül Albániára is. Albánia a múlt szá­zad végéig Európa legelzártabb, legnehezebben megközelíthető országa, s ennek következtében, a múlt század kilencvenes éveiben bekövetkezett politikai nyitás idején a legtöbb állatcsoport ku­tatói számára még felfedezetlen „terra incognita" volt. Habár a gyér úthálózat, az infrastruktúra hiánya és a rossz közbiztonság továbbra is tá­voltartja a nyugati kutatók többségét, az MTM középtávú balkán kutatási programja keretében egyre több magyar zoológus és botanikus fog­lalkozik Albánia flórájának és faunájának kuta­tásával. A legújabb faunisztikai és florisztikai adatok valamint az újonnan leírt fajok átformálták szá­mos csoport filogenetikájáról és filogeográfiájáról eddig alkotott képet, alaposan rácáfoltak azokra akik a korábban faj szegénynek, sőt bizonyos genuszok szempontjából elterjedési hiátusnak gondolták Albániát. Az elmúlt másfél évtized gyűjtőútjainak köszönhetően eddig mintegy negy­venöt tudományra új puhatestű, öt álkérész, nyolc atka és egy tegzes került elő, s miután az ország hegyvidékének nagy része még mindig feltáratlan, új fajok tucatjai várnak még felfedezésre. Fotók: Deli Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents