Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)

Fehér Zoltán–Deli Tamás: Magyar malakológusok a Balkánon

Natura Bekesiensis 8. Magyar malakológusok a Balkánon Fehér Zoltán

1 - Deli Tamás A Kárpát-medence biogeográfiai szempontból ütközőpont. Európa különféle éghajlati zónái itt érnek véget, illetve itt keresztezik egymást. Ennek megfelelően kistájaink meglehetősen különböző arculatúak és élőviláguk is nagyon eltérő lehet. A változatosságot leginkább a színezőelemekkel jellemezhetjük. A faunák és flórák kialakulásának, változásának megértése szempontjából elsődleges fontosságú azon területek megismerése, ahonnan a színezőelemek származnak. Ma divatos kutatási téma a globális felmelegedés és az ehhez kapcsolódó előf

éjeTzêsêk kialakításában is nagyon fontos kérdés az élővilágban történő változások megfigyelése, illetve kutatása. Ilyen szempontból, főleg a Tiszántúl biogeográfiai viszonyait a Balkán és a Kárpátok, valamint kisebb részben a keleti sztyepp területek határozzák meg. A Balkán-félsziget állat- és növényvilágának lenyűgöző fajgazdagsága és a kizárólag itt előforduló bennszülött (endemikus) fajok magas aránya miatt egyike Földünk ismert biodiverzitási „forrópontjainak". Bár még nem ismerjük teljesen eme bámulatos biológiai sokféleség kialakításában részt vevő valamennyi tényezőt, de nyilvSnvaTőalfa domborzati és a geológiai adottságok valamint az elmúlt néhány millió év éghajlati történéseinek kiemelkedő szerepe van benne. Az elmúlt 2.5 millió évben itt viszonylag stabil volt a klíma, Dél-Európa másik két nagy félszigetéhez, valamint Anatóliához hasonlóan ezt a területet sosem érte el a jégkorszakok idején az Európa északibb részeit hol elborító, hol visszahúzódó jégtakaró. Ennek következtében ezek a területek szolgáltak menedékként (refúgium) a jégkorszakok (glaciális) alatt az európai mérsékelt övi állat- és növényvilág Magyar Természettudományi Múzeum, 1088 Budapest, Baross utca 13 55