Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)

Deli Tamás: A Közép-Tisza egyik ártéri szakaszának terresztris malakológiai vizsgálata (Rákóczifalva)

Natura Bekesiensis В. H Közép-Tisza egyik ártéri szakaszának terresztris malakológiai uizsgálata (Rákóczifalua) Deli Tamás Beuezetés A Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság a Vezseny-Rákóczifalva közötti szakaszon tervezett ártér rendezés előzetes vizsgálatához különféle élőlény csoportok feldolgozását kérte. A feladatom volt, hogy Közép-Tisza vidék, ezen szakaszának ismeretlen csigafaunáját megvizsgáljam. Faunisztikai vizsgálaton túl a vízügyi hatóság arra volt kíváncsi, hogy a különféle tereprendezések hogyan érintik a különféle élőhelyek csiga együtteseit. Vannak-e védett és/vagy ritka állatok illetve növények? Ezek veszélybe kerülnek-e? Alkalmazott módszerek és az anyag feldolgozása A terepi felvételek során kvadrát módszer szerint gyűjtöttem malakológiai vizsgálathoz földmintákat (25x25x2-5 cm/kvadrát). A földminták térfogata 1-1,5 liternek adódott (Móczár 1967). A Tisza-parti rendhagyó minták esetében a vastagság tekintetében eltértem. Ott a folyó 2-5 cm (helyenként vastagabb) iszapréteget rakott az előző évi avarszintre. Mivel ez a takaró réteg szétrepedezett, az élőlények számára hozzáférhetővé vált az előző évi korhadó réteg. Ilyen helyeken ráadásul a páraviszonyok is sokkal kiegyenlítettebbek lehetnek, így a feltételek kedvezőek a talaj lakók számára. Itt a takaró réteggel együtt kiemeltem ezt az eltemetett, egyébként vékony - 1-3 cm - avarszintet is. A minták egy részét - főleg azokat, ahol iszapos rétegeket is érintett a mintavételezés - iszapoltam. Ami azt jelenti, hogy a mintákat 0,5 mm rostaátmérőjű szitán, folyóvíz mellett átmostam, majd a megmaradt szerves törmeléket kiszárítottam és ugyanúgy válogattam, mint a többi mintát. A válogatás során két frakcióra bontottam, 2 szita segítségével az anyagot, ami megkönnyítette a későbbi munkát. A frakciókat fekete (vagy legalább is sötét színű) tálcára helyeztem, és csipesz segítségével válogattam ki belőlük a csigahéjakat, amelyeket fiolába raktam, majd a válogatást követően az összes példányt egyszerre határoztam meg. Hz oszadék minták jelentősége A folyók munkájának eredménye, hogy bizonyos helyeken „rombolnak", más helyeken pedig „építenek". Ezt az „építőanyagot" általában hordaléknak szoktuk nevezni. Ugyanakkor meg kell különböztetni a folyók által szállított anyagokat aszerint, hogy azok a folyók fenekén tovagördülve vagy a víz felszínén úszva haladnak. A vízen úszó szubsztrátumot uszadéknak hívjuk (Domokos et Varga 1994). Mivel a csigaházak tele vannak levegővel (még az élő egyedek is) ezek a víz felszínére kerülnek, ebbe a bizonyos uszadékba. Az uszadék foltok az áradások levonulásával mindig fennakadnak valahol az ártéren és lerakódnak. Ha megvizsgálunk egy-egy ilyen törmelékkupacot láthatjuk, hogy a szerves törmelék tele van magokkal és csigahéjakkal egyaránt. Általában az uszadék halmok a közeli területekről szár29