Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)

Deli Tamás–Farkas Roland: A bánáti csiga (Drobacia banatica Rossmässler, 1838) legújabb hazai lelőhelyei a Szamos mentén

de nedves, iszapos felszíne teszi változatossá az élőhelyet. A bejárás idején jelentős volt a területen az adventiv eredetű csicsóka {Helianthus tuberosus) borítása. A holtmeder alján korábbi áradások eredményeként felhalmozódott uszadékkupacok feküdtek. Az avarminta felvételén túl némi keresgéléssel az uszadékkupacokban, faágak, levelek alatt könnyen lehetett élő egyedekkel is találkozni. A faj elterjedése az erdőben 10 hektárnyira becsülhető. Az avarmintában talált egyedszám alapján az állomány 250-500 ezer egyedre tehető. Cégénydányád: hullámtéri puhafás a falu mellett Magura Tibor és Ködöböcz Viktor futóbogarakkal (Carabidae) foglalkozó kutatók hívták fel a figyelmünket erre a lelőhelyre, illetve az itt csapdába esett 'gyanús' csigákra. A fajt viszonylag könnyen meg lehetett találni a falu mögött elterülő keskeny hullámtéri puhafás ligeterdő bizonyos részein. A folyó közvetlenszornszédságában a hullámtéri rész legalsó teraszán, uszadékhalmok alatt csak élő, de különböző korosztályú egyedekkel találkoztunk. Itt az avarszint elhanyagolható volt, így az egyetlen búvóhelyet az uszadék kupacok jelentették. Volt olyan erdőrészlet is, ahol a lerakott legfelső hordalékszinten semmiféle növényi maradvány (avar, gally, stb.) nem volt. Ennek megfelelően itt csigákat sem találtunk. A másik jelentős élőhelyet egy gáthoz közeli kubikgödör jelentette, amelyben egy többé-kevésbé telepített puhafás erdő volt. Itt főleg szeder és csalán alkotta sűrű aljnövényzet mellett fejlett avarszint volt, de az uszadékkupacok nem voltak jellemzőek. Itt inkább az elhullott egyedek héjaival találkoztunk, de élő egyedek is kerültek elő, változatos korosztályban. Mivel a területen csak egyeléses módszerrel gyűjtöttünk és nem jártuk be a lehetséges élőhelyek egészét, így egyedszám becslést sem tudunk megadni. 24