Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 8. (Békéscsaba, 2006)

Deli Tamás–Farkas Roland: A bánáti csiga (Drobacia banatica Rossmässler, 1838) legújabb hazai lelőhelyei a Szamos mentén

Natura Bekesiensis В. H bánáti CSiga {DrobaciähanäticäRossmassier, 1838) legújabb hazai lelőhelyei a Szamos mentén Deli Tamás - Farkas Roland

1 1 Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, Jósvafő, Tengerszem oldal Beuezetés A bánáti csiga {Drobacia banaüca) hazánk egyik legnagyobb és legszebb szárazföldi csigafaja. Jelentőségét tekintve a hazai puhatestű biogeográfia és puhatestű védelem egyik címerállata lehetne. Ez az egyetlen csigafaj Magyarországon, amely miatt területet nyilvánítottak védetté, illetve szinte összes eddigi lelőhelyének védetté nyilvánításában meghatározó szerepe volt előfordulásának. A faj az elmúlt évtizedek folyamán valamennyi, az elterjedési területének súlypontja felől érkező nagyobb folyónk mentén előkerült. A „kakukktojás" a Szamos volt, amelynek hullámtere mindeddig fehér foltként szerepelt a hazai malakológiai kutatások térképén, annak ellenére, hogy vízgyűjtője a faj elterjedésének jelentős területét fedi, és hazai szakaszán is számos megfelelő élőhelyet lehet találni.