Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 7. (Békéscsaba, 2005)

Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke

talajnedvesség miatt. A park a szakszerűtlen és a nem megfelelő kezelés miatt is károsodott, bár az elmúlt évben javulás tapasztalható. Az sem vigasztaló, hogy az országban több hasonló, jobb sorsra érdemes történeti kerttel találkozhatunk, amely szintén a pusztulás szélén állnak, de egy sor jó példa is látható. A helyreállítás lehetőségei Az Alföld viszonylag szegény történeti kertekben. A liget számára a megfelelő használó, és a további használat módjának célkitűzése az első cél. Ezután a növényzet mai állapotának rögzítése következik. A kerttörténeti és műemléki szempontok figyelembevétele fontos a helyreállítási terv készítéséhez. A kerthasználattal járó sportpályák, pihenők, szórakozó- és játszóhelyek a tájképi kertbe jól beilleszthetők. Napjainkban a liget egyértelműen a város egyik legjelentősebb zöldterületi eleme. Köszönheti ezt elsősorban a városközponthoz való közelségének, viszonylag nagy kiterjedésének, csendjének (nem vezet el mellette városi jelentőségű út), és kimagaslóan magas idős növényállományának. A liget „kacskaringós" útvezetése még szerkezetében is őrzi az eredeti angolkert típusú külsőt. A kert egykori növényanyagának rekonstrukciója sok tényezőtől függ. A tájra jellemző növényanyag igen fontos, hiszen szerencsére megmaradtak száz évnél jóval idősebb példányok (pl. kocsányos tölgyek), amelyeket az eredeti kertterv szerint is tudatosan építettek a kertbe. A másik terület az egzóta növények megtartása. Többek között, egy száz évnél idősebb akácfa áll a sörkertben a „régi sörház" előtt, maradványa a liget mulatóerdő időből, egy maradványfa az első telepítésekből, vagy annak spontán szaporulata. De ilyenek még a szintén a sörkertben álló hatalmas méretű japánakácok, a vadgesztenyék, a kert más részein elszórva megtalálható lepényfák, fekete fenyők. Sok egykorú, és gyönyörű platánfa szintén dísze a kertnek és az Élővíz-csatorna partvonalának. A platán az ezernyolcszázas évek kastély kertjeinek „divatos" fája volt, onnan került a ligetekbe, közkertekbe. A Széchenyi-liget rekonstrukciójában az épületek, a tárgyak, a kutak, a szobrok stb. a történeti hátterének ismerete és használata gazdagíthatja városunk szépségét. A kertet azonban nem elég rekonstruálni. Állandó gondozást igényel ahhoz, hogy értékeit megtartsa. Lassan talán újra felismerjük a történeti kertek jelentőségét, hiszen hozzátartozik a múltunkhoz, és felújítva ismét a csabai polgárok nyugalmát, és szórakozását szolgálhatja. 93