Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 7. (Békéscsaba, 2005)

Pelbárt Jenő–Domokos Tamás: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2005)

Natura Bekesiensis - 7., Békéscsaba, 23-48. 2005. „.. .Isten megformált a földből minden mezei vadat és az egek minden repdeső teremtményét, és az emberhez vitte őket, hogy lássa, az milyen neveket ad nekik. Es minden élő léleknek az lett a neve, amit az ember adott neki. " (Mózes 1. könyve, 2. fejezet, 19.) Homagge à Lajos Soós A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2005) Pelbárt Jenő-Domokos Tamás Ha felütünk egy külföldi puhatestű határozókönyvet, akkor a latin elnevezések mellett általában megtaláljuk a puhatestűek adott országban használt elnevezéseit is. Nálunk ez kuriózumnak számít. Habár Krolopp (1973) Csigák, kagylókjában 105, Jolsvay-Steinmann-Szily (1977) A magyar állatvilág szótárában 110, Gozmány (1979) Európa állatvilága hétnyelvű névszótárában több mint 200, Richnovszky-Pintér (1979) Vízicsigák kishatározójában mintegy 60 csiga- és kagylónév szerepel. Általánosságban elmondható, hogy a korábbi szerzők nem is törekedtek, nem is törekedhettek a teljességre és a kritikai elemzésekre; különösen akkor nem, ha csupán a nevek összegyűjtését tűzték ki célul. (Ezért fordulhat például elő, hogy az egyik névszótárban a Planorbarius corneus a következő három név alatt is szerepel: nagy tányércsiga, tányércsiga, édesvízi bíborcsiga. Lehet tehát válogatni a jó és jobb nevek közül, s ezzel fokozható a káosz.) Emiatt nem kívánunk foglalkozni a korábbi névadások teljes körű kritikai elemzésével. A helyes magyar nevek használatát nemcsak érzelmi, hanem szakmai és didaktikai okok miatt is fontosnak tartjuk. A magyar malakológia 200 éves múltja, a magyar köznyelvi neveket használó társtudományok művelőinek igénye szükségessé teszi az egységes elveken nyugvó névadást, az egyértelmű, valóban az adott fajhoz köthető, illetve kötődő, ugyanakkor könnyen megjegyezhető neveket. 23