Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 7. (Békéscsaba, 2005)

Kertész Éva: A Szabadkígyósi Kígyósi-puszta védett terület flórája

Poa nemoralis, Poa palustris, Poa pratensis, Poa triviális, Podospermum canum (ürmöspusztákon szórványos - Kígyósi-legelő, Apáti-puszta, Peres). Polygona­tum latifolium-széleslevelű salamonpecsét (a kígyósi kastélykertben (1993) és a Nagy-erdőben fordul elő (2001). Polygonum aviculare, Polygonum hydropiper, Polygonum lapathifolium, Populus alba (a Vizes-érnél és az Apáti-ér mellett idős példányok is vannak, de szórványosan a területen máshol is megtalálható (2001). Populus x canadensis, Portulaca oleracea, Potentilla anserina (a Kígyósi-legelőn, és Hegyes nedves helyein). Potentilla argentea, Potentilla recta subsp. recta -egye­nes pimpó (a Kígyósi-legelőn löszgyepekben, a kétegyházi vasút mentén több he­lyen is előfordul, és Ökörjárás löszgyepeiben (2001). Potentilla reptans, Prunella laciniata-közönséges gyíkfű (Apáti-pusztán a Vizes-ér menti gyepben, és Juli­pusztán (2001). Prunella vulgaris (szórványos a védett területen, 1500-2000 tövet találtam (2001). Prunus spinosa (A pusztai cserjések jellegzetes állományalkotó faja. Az Apáti-legelő vasút menti foltjaiban pusztulnak, száradnak (2001). Pucci­nellia distans, Puccinellia limosa (Szubendemikus faj. A vízzel borított szikes laposokban, padkaaljak szikes zónáiban a védett terület egyik jellegzetes élőhe­lye. A Kígyósi-legelőn, Apáti-pusztán a szikes erekben tömeges, ill. jellegzetes az elszikesedő, kiszáradó folyómedrek egy-egy részletében is (2001). Pulmonaria officinalis-orvosi tüdőfií (a kastélykertben láttam néhány tövet (1993). Pyrus pyraster-vadkörte (a Nagy-erdő és a Szikes-erdő szélein, Hegyes erdőssztyepp jellegű maradványaiban szórványos. A Nagy-erdőben található egy telepített vad­körtés erdőfolt is (2001). Oenothera biennis (GÁL-VÁRVÖLGYI 1981). Quercus cerris (a Nagy­erdőben, és a Szikes erdőben elegyfaként, szórványos). Quercus robur (a Szikes­erdőben, és a Nagy-erdőben állományalkotó fafaj. Előfordul még fasorokban is. Ilyen, az Apáti úti százévesnél idősebb fasor, amely a védett terület egyik tájképi­leg is érdekes, szép pontja. Hatalmas, száz évnél idősebb tölgyeket találunk még a Nagy-erdőben, és a Wenckheim-kastély kertjében (2001). Quercus rubra (Elegy­faként megtalálható a Nagy-erdőben, és a Szikes-erdőben (2001). Ranunculus acris-réti boglárka (nem gyakori faj. Üde mezofil gyepekben: a Kígyósi-legelőn, Apáti-pusztán és Hegyesen találtam néhány példányt (2001). Ranunculus arvensis (2001). Ranunculus aquatilis-nagy viziboglárka Kétegy­háza és Újkígyós között a vasút mentén (BOROS 1923). Nedves szikes réteken fordulhat elő, nincs aktuális adatom (2001). Ranunculus bulbosus (nedves he­lyeken szórványos (2001). Ranunculus illyricus-selymes boglárka (sztyepp és erdőssztyepp társulások növénye. A Török-halom mellett 1-2 ezer tövet, és a Hegyes-halom környéki réteken 10-20 tövet láttam (2001). Ranunculus la­terifolius-sziki boglárka (Kétegyházán, a Kígyósi-árapasztó csatornában láttam (2001). Ranunculus pedatus (Kétegyháza és Újkígyós között (BOROS 1923). A Kígyósi-legelőn, Apáti-pusztán, Peresen tavasszal gyakori faj (2001). Ranun­culus polyanthemos (Kétegyháza-Újkígyós vasút menti gyepében (BOROS 1924). 12

Next

/
Thumbnails
Contents