Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 6. (Békéscsaba, 2004)

Domokos Tamás: Körös–(Berettyó)–Maros közén előforduló védett puhatestűek (2004)

A balogcsiga elnevezést el kell felejteni. Nem az egyetlen balra kanyarodott csiga. Jelző nélkül különösen megtévesztő. A Vertiginidae családba tartozó Vertigo génuszokat egységesen törpecsigának nevezzük. Mivel a Vertigo angustiort az összes többi génusztól megkülönbözteti harántfoga, célszerű ennek a fognak az alakját megkülönböztető jelzőként használni. Tehát a helyesebb név: harántfogú törpecsiga. HD: II. Az EU Élőhelyvédelmi Irányelve szerint megőrzéséhez speciális védett területet kell kijelölni. A bánáti csiga elnevezés helyett helyesebbnek tartanám a bánáti diszkoszcsiga elnevezést. A sculptura latin szó eredeti jelentése dísz, díszítés. Héjszkulptúra alatt a héj felszínén található szabályos vagy szabálytalan képletek rendszerét értjük. A csigatest szemcsés felszíne és nedvszívó hatású nyálkás bőre nagy szerepet játszik a test kiszáradásának a megakadályozásában. A kipárolgást, illetve a kiszáradást; a szemcsék közötti árkok mélyítésével, illetve a szájnyílás közelében lévő mirigy termelte nyálkakiválasztás fokozásával csökkenti. Mivel a nyálka erősen nedvszívó hatású, a megfelelően magas (80-100 relatív páratartalom) páratartalom esetében jelentős mennyiségű vizet juttat a bőr alatti szövetekbe is. Praecarpathicum állatföldrajzi kategóriát, a puhatestűek vonatkozásában, Deli Tamás vezette be 1997-ben a Carpathicumból kinyúló dinamikusan változó szétterjedési és visszahúzódási (fluktuációs) övezet jelölésére (A Praecarpathicum fejlődése az Alföldön a terrestris Mollusca fauna biogeográfiai és paleobiogeográfiai elemzése alapján - Szakdolgozat, Kézirat, Debrecen. 1-42.) Víz útján történő terjedés. Az állatföldrajz puhatestűek elterjedésével foglalkozó része. A bödöncsiga elnevezést a balogcsiga elnevezéshez hasonlóan el kell felejteni. A bödöncsiga elnevezés a bödöncsigák családjába tartozást jelenti. Ezért a Theodoxus transversalis magyar neve helyesen harántcsíkú bödöncsiga. Rokonai tengerlakók. Varga András (1981): A Hygromia kovácsi VARGA et PINTÉR romániai előfordulása - SOOSIANA, 9:23. Kakas, J. (1960): Természetes kritériumok alapján kijelölt éghajlati körzetek Magyarországon - Időjárás, 64: 328-339. E munkát alátámasztó konklúziókat von le Czauner, P. (1994): Tovább bővíthető az öntözés - Népszabadság, 07.15. munkájában. Mivel Magyarországon az utóbbi évszázadokban csak ezt a csigát fogyasztották étkezésre, elnevezése elfogadható. Az éti csiga, mint áru forgalmazásához kapcsolódik a Csigatenyésztők és Forgalmazók Országos Szövetsége és az Éticsiga Termék Tanács tevékenysége. Egybeírt (éticsiga) változata az étkezésre használt csigák gyűjtőneve. Berni Egyezmény (1990) III. függelékében hasznosítását korlátozó szabályozásról esik szó. (Például a 28-30 mm 0-jű egyedek hasznosíthatók.) Az EU Élőhely védelmi Irányelv (1992) V. függeléke szintén a hasznosítás korlátozásáról rendelkezik. Gyakorlatilag a nemzetközi Berni Egyezmény EU-sítása. Régiónkban, 1995 tavaszán az átlagok 32 és 43 mm közöttiek. A szélső értékek pedig 1995-ben Békésen 32,6-36,1 mm, Békéscsabán 32,7-35,2 mm, Klárafalván 35,7-37,9. Kondoroson 31,6 - 34,2 mm, Öcsöd 32,9-35,2. (Halmágyi, L. - H.Valter, T. - Szalay, L. (1996): A magyarországi éticsiga (Helix pomatia L.) állomány felmérése, 2. Adatok és megfigyelések az Alföld éti- és ugarcsigáiról (Helix lutescens Rossmässler) - Állattani Közlemények, 81: 45-58.) Halmágyi, L. - Tóth, S. - H,Valter, T. (1997): Evaluation of body measurements of edible snail (Helix pomatia L.) populations on Great Hungarian Plain - Állattenyésztés és Takarmányozás, 46 (4): 323-333. Ezek közül néhányat már behurcoltak hazánkba is. Ezek: a Helix/Cornu aspersa, Helix lucorum. A Helixeken kívül elvétve a mediterrán elterjedésű Eobania vermiculata is előfordul az ország néhány pontján. Az előbbiekben említett fajok Franciaországban közönségesek, és viszonylag nagy elterjedési területtel bírnak, illetve bírtak. A négy ujjnyi magas Achatina genusba tartozó fajokat Magyarországon egyesek háziállatként tartják (Pelbárt Jenő szóbeli közlése). 43