Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 6. (Békéscsaba, 2004)

Domokos Tamás: Bemutatjuk megyénk ornitológusait – 9. Hankó Mihály (Békéscsaba, 1912.03.07. – Békéscsaba, 1983.05.21.)

Hankó Márton (?) elvtársnak Békéscsaba A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban f. hó 29-én du. 14 órai kezdettel ankétot tervez. 1. Megnyitó. Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya küldötte. 2. Kiállítások megtekintése. 3. Raktárak és nyilvántartási munka megtekintése. 4. A látottak megbeszélése. Kérem, hogy értékes hozzászólásával járuljon hozzá a Múzeum tudományos munkájának további javításához. А МММ Tem.tud. adattára: L. sz.: 2136-1998. 1953. évi IV.19-én Ókígyós (ma Szabadkígyós) nagyrétjén megtartott 2 órás (10h 20min és 12h 20 min között) szinkron madarvonulasi megfigyelés során a következő madarakat említi: billegető cankó, bíbic, borzas cankó, böjti réce,csörgő réce, egerésző ölyv, füsti fecske, kabasólyom, kerecsensólyom, kék vércse, nagy goda, piroslábú cankó, réti cankó, széki lile, szürkegém, tőkés réce, túzok, tengelic (11. ábra). A helynevek használata változatos. A 18.század végén Kígyós-Puszta, 19.század elején Huszár Mátyásnál P.Kígyós, 1883-ban a III. Katonai felmérés térképén Kígyósi-Puszta, 1985. évi felmérésen Nagy-legelő, napjainkban Kígyósi-legelő elnevezés szerepel. Hankó általában a „nagyrét" elnevezést használja. Lásd Kertész Éva (2002): A Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet botanikai felmérése és értékelése -Kézirat; Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum. Lásd HL. Festetics Antal családját azl950-es évek elején telepítették ki Budapestről Csorvásra. A család tagjai Csorvást csak betegség esetén hagyhatták el. A fiatalkorú Antal, dr. Hankó Béla professzor segítségével, többször is megszökött a Hortobágyra ornitológizálni. (Itt bátorkodom megjegyezni, hogy Dr. Hankó Béla professzor úr 1952 és 1954 között Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban is dolgozott. Ekkor végezte el a természettudományi gyűjtemény leltározását.) Az előbb elmondottak illusztrálására közlöm noteszének két utolsó bejegyzését: „ 1956. VI.20. Nagy káró katonát láttam a házunk felett. Egy vadászgépet néztem, amikor megpillantottam a madarat. Megijedt a repülőtől, visszafordult, majd amikor a repülő távozott, visszafordult és folytatta útját délről északnak. 1957.VI.30. Icuval mentünk Fényesre a gyulai kövesúton. A legelő bejárattól ... Malatyinszki tanyánál az eperfáról pásztor madarak szálltak le a tanya kis nyárfacsoport(já)ba. Bementem a tanyába. Ott találtam a nyárfákon , seregélyekkel kb. 20 drb. számoltam meg. Nyugodtan ültek, csicseregtek, seregélyhez hasonlóan. " Tenyérnyi papircetliken küldi eldugott üzeneteit: „Az élő ember a legsúlyosabb büntetésre van ítélve, mert életre van ítélve, és végig kell szenvednie az élet csapásait." „TIETEK A BÉKESSÉG, NYUGALOM. MIENK A KÜZDÉS, FÁJDALOM. FÁJDALMAS AZ ELVÁLÁS, DE BÍZUNK AZ ÚRBAN. LESZ BOLDOG VISZONTLÁTÁS AZ ÖRÖK ÉLET HONÁBAN." Réthy Zsigmond (1977): Jegyzetek Szabadkígyós madártani viszonyihoz - Békés megyei Természetvédelmi Évkönyv, 2: 87-11. és HL A nevezéktan Walaczky Zoltán et al. (2000): A Nyugat-Palearktiszban előforduló madárfajok magyar nyelvű névjegyzéke - Aquila, 105-106: 9-34. alapján. Pátkai leveléből kiderül, hogy milyen jelentős szerepe van Hankó Mihálynak a ókígyósi kastélypark védetté nyilvánításában. A 22,4 ha-os kastélypark csak 1954-ben , 6 év múlva lesz védett! 92