Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 6. (Békéscsaba, 2004)

Sarkadi László: A Rajta-erdő és Mezőkovácsháza lepkéi

Kis pávaszem: Védett, mára megritkult faj. Egyetlen fogási adata a 80-as évek elejéről való, de 2004-ben megtaláltam hernyóját. Az Alföld nagy részéről hiányzik. Elsősorban kökényen, galagonyán él, de fogyaszthat rózsát, szedret, sőt fűz fajokat is. Védett! Szarkalábbagoly: Ponto-kászpi elterjedésű ritka, védett faj. Őszi fűbagoly: Pontomediterrán-kászpi-turkesztáni faunaelem, quercetális faj. Magyarországon sokfelé gyűjtötték, de sehol sem tömeges. Nyár végétől, minden évben megfigyelhető néhány példánya. Zöld fűbagoly: Euroszibériai sztyep faj, az Alföldön kifejezetten ritka. Két példányát fogtam. Kis lombbagoly: Holomediterrán, silvicol faj, mely hazánkban csak lokálisan és ritkán található. Elsősorban szilen él. Néhány példányt sikerült fogni. Tölgyfa-lombbagoly: Eurázsiái elterjedésű, láperdei faj. Főként tölgyön él, de fogyaszt más lombos fajokat is. Egyetlen példányát fogtam. Kis tölgyfa-övesbagoly: Hazánkban elsősorban a hegy és dombvidékeken gyakori, az Alföldön ritka. Holomediterrán elterjedésű, quercetális faj, tápnövényei tölgyfélék. Minden évben több példányát fogtam. Déli ürömbagoly: Holomediterrán pusztagyep faj. A XX. sz. utolsó évtizedében jelent meg Magyarországon. Legközelebbi élőhelye Dalmáciából ismert. 3 példányát fogtam. Nagy folyófűbagoly: Paleotrópusi, vándorlepke faj. Hazai példányai csak az évezred legvégén kerültek elő. 2002-2003-ban is fogtam néhány példányt. Ritka vándorbagoly: Ez a paleotrópusi faj vándorlásai során csak ritkán jut el Magyarországra. Meghonosodni eddig nem tudott. Egy alkalommal két példányát fogtam. Ibolyásbarna vándorbagoly: Holomediterrán quercetális faj. Magyarország délnyugati részén honos, egyéb helyekre vándorlásai során jut el, egyre gyakrabban az utóbbi időben. Tápnövényei a szederfélék. Több alkalommal fogtam. Felvetődhet a kérdés: meghonosodik-e területünkön? Tölgyfa púposszövő: A nyugat-palearktikus faj. Magyarország melegebb, szárazabb tölgyeseiben, elegyes lomberdőiben, és karsztbokorerdeiben terjedt el, de egyedszáma rendszerint alacsony. Tölgy fajokon él. Egyetlen példányát fogtam. Pergament púposszövő: A száraz, melegebb tölgyesek ritka lakója, bár az utóbbi évtizedekben a jobb állapotú tölgyesekből több helyről is előkerült, egyedszáma rendszerint alacsony. Tölgy fajokon él. Kedveli a magányos, öreg fákat. Két példányát fogtam. Bíborsávos díszbagoly: Holomediterrán, qurcetális faj, nálunk egyik élőhelytípusában, a síkvidéki galériaerdőkben él, ahol fő tápnövényei, a kőrisek tenyésznek. Elterjedése általában erősen lokális. Nálunk viszonylag gyakori. Karcsú sárgafűbagoly: Pontomediterrán elterjedésű, quercetális faj. Főképpen a meleg, száraz, nyitott élőhelyeket kedveli. Két példányát fogtam. 53