Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 6. (Békéscsaba, 2004)

Domokos Tamás: Körös–(Berettyó)–Maros közén előforduló védett puhatestűek (2004)

H: folyamok homokos aljzata T: fitofág E: pontuszi-balti MRI:IUCN: V Előfordulása: Tisza: Csongrád, Mindszent, Szeged (belváros, -Tápé). Berettyó: Szeghalom. Sebes-Körös: Körösladány, Szeghalom. Kettős-Körös: Köröstarcsa, Doboz. Hármas-Körös: Békésszentandrás, Gyoma, Szarvas, Szelevény, Tiszaföldvár. Maros: Szeged. (Bába Károly - közlése szerint - még 1971-ben gyűjtötte!) Meglepő, hogy napjainkban a Maros egész szakászán hiányzik! Mivel kopoltyús, légzését erősen befolyásolja a vízben oldott oxigén mennyisége, amely köztudottan a hideg és szerves anyagtól mentes , esésekben gazdag vizekben éri el magasabb értékeket. Ez azt jelenti, hogy állományának ritkulása a szennyezés mértékének indikátora.

43 Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában védett. Irodalom: Andrei Sárkány - Kiss (1995): Malacological survey on the Mures (Maros) river - In: The Maros/Mures River Valley (szerk.: Hamar, J. & Sárkány - Kiss, A.) Szolnok - Szeged - Tîrgu Mures, 193-201. Domokos, T. - Lennert, J. (2002): A Körösök és a Berettyó puhatestűi (19021998) - Crisicum, 3: 79-109. Juhász, P. - Kovács, T. -Ambrus, A. - Kavrán, V. (2004): Data to the knowledge of the mollusc fauna living in the Hungarian segment of the River Tisza (Mollusca: Gastropoda, Bivalvia) - Malakológiai Tájékoztató, 22:97-130. 9. Ligeti csiga (Cepaea nemoralis) Erős, mérsékelten fénylő világossárga vagy rózsaszín háza gömbölyded és finoman szabálytalanul vonalkázott. A háza helyenként spirálisan rovátkolt, egyszínű vagy 1-5 barna övvel díszített. Gyengén fejlett ajakduzzanata és csokoládébarna szájadékszegélye van, amely a köldököt a kifejlett példányokon elfedi. Hazánk egyik legdekoratívabb csigája. Jellemzők: k: 4,5-5,0 m: 16,0-20,8 sz: 18,8-24,7 H: ligetes, mezofil 35