Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 6. (Békéscsaba, 2004)

Domokos Tamás: Körös–(Berettyó)–Maros közén előforduló védett puhatestűek (2004)

тек (hegedű csigája, zenei kulcsok, kürtök, csigavonal; oszlopok csigadísze, csigalépcső), tészták (csiga és kagyló, kakaós csiga) neve. A hölgyek között még ma is sokan csigába göndörítik a hajukat, ha még szebbek akarnak lenni. Néha „elcsigázottak vagyunk", s ezért „csigatempóban" tesszük a dolgunkat. Gyakran meg kell nyugalmunkat őrizni, s ilyenkor jó, ha „csigavér" csörgedez ereinkben. Gastropodák és Bivalviák a gastronómiában. Régiónkban fellelhető régészeti leletek között található puhatestű mészvázak bizonyítják, hogy több ezer évvel ezelőtt már tömegesen fogyasztották elődeink a környezetükben gyűjtött kagylókat és csigákat. A őskőkori és újkőkori szeméttelepeken, sírokban néha ezerszámra fordulnak elő a puhatestűek házai, teknői. Nemcsak nyersen vagy főzve, hanem héjában sülve is fogyasztották, az akkor még nehézfémsóktól és növényvédőszerektől mentes finomságokat. „Az ehető csigákat az ember ősidők óta fogyasztja. A gyűjtögető életmódot folytató ősember minden ehető anyagot felhasznált. A védtelen, lassú mozgású, sem védekező fegyvert, sem mérget nem termelő csigák a gyűjtött ennivalónak mindig is részét képezték. A csigák mindig, már az ókori római birodalomban, Egyiptomban és a Távol-Keleten is a táplálékok közé számítottak. A csigák húsát sokféle módon elkészítve fogyasztották. A csigák sok nép táplálkozásában a mai napig is szerepelnek. Olaszországban és Franciaországban például korábban a szegényebb néprétegek könnyen beszerezhető és értékes élelmiszere volt. Napjainkban az éticsiga elsősorban ínyencségnek számít, főként a francia konyha kedvelői keresik rendszeresen az üzletekben. Különbözőképpen elkészített változatai nem hiányozhatnak az előkelő éttermek étlapjairól. A legtöbb csigahúst - többféle módon elkészítve - Franciaországban fogyasztják. Sokan egyszerűen, forrázott állapotban, citrommal eszik, de számos más receptet is ismerünk.

5 Leggyakrabban pörkölve, különféle fűszerekkel ízesítik, mártásokat készítenek hozzá, vagy más húsféleségekkel összedarálva használják fel. Az éticsigák a nagy kereslet következtében Franciaországban szinte teljesen kipusztultak, ezért számos ország kezdett oda csigát exportálni. Természetes, hogy ez az import terheli a francia külkereskedelmi mérleget, ezért kutatóintézetekben kezdtek kísérletezni a csigák mesterséges szaporításával és felnevelésével. Egyidejűleg az éticsigát exportáló országok fokozták az éticsiga begyűjtését, aminek következtében napjainkra a szabad természetben élő csigák száma ezekben az országokban is veszélyesen csökkent. A biztonságos export érdekében hazánkban is kezdeményezések történtek az üzemi méretű csigahús termelésére."

6 A régiónkban fellelhető puhatestűeket ritkábban használták ékszernek, mert a mediterrán vagy az indopacifikus régióból beszerezhető tengeri csigák, kagylók és azok gyöngyei értékesebbek, tartósabbak voltak és így az ékszer kritériumának jobban megfeleltek. A porceláncsigák vagy kaurik népszerűségét gyönyörű színük, fényes felszínük és keménységük biztosítja. Trópusi területeken egykoron a pénzkaurit (Cypraea moneta), amint a magyar és latin neve is utal rá, fizetőesz22