Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 5. (Békéscsaba, 2003)
Domokos Tamás: Emlékezés Kovács Gyulára (Békéscsaba, 1932–Békéscsaba, 1996) a Kovacsia kovacsi (Mollusca, Gastropoda) megtalálójára
légiumi munka mellett a TIT félfíiggetlenített szakmai titkári teendőit is ellátja. 1960-ban „Somogy-Csurgó és környéke Molluscafaunája" című disszertációjával ledoktorál. Az eredeti szakmája utáni vágya és a szíve azonban visszahúzza a Dunántúlra. Ekkor foglalkozik a nagykanizsai letelepedés gondolatával is. Ennek ellenére csak az 1961-62-es tanévet tölti el Nagykanizsán az egykori Landler Jenő Általános Gimnáziumban, mert édesapjának 1962-ben bekövetkezett halála - édesanyja egyedül marad -, és a Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnáziumban megüresedett tanári állás hazatérésre kényszeríti, illetve segíti. Nagykanizsán nagy hatással volt rá a negyedévszázaddal idősebb Károlyi Árpád természettudós, aki igen magas szinten foglalkozott - petrokémiai kutatómérnök létére - botanikával és malakológiával. Kiemelkedő nevelő-oktató munkájára már korán felfigyeltek felettesei. Osztályfőnöki munkája mintaszerű volt, tanítványai rajongásig szerették, s egymás között egyszerűen csak DRÖKI-nek becézték. 1967-től félfüggetlenített biológia, majd 1974től nyugdíjazásáig nagy diplomáciai érzékkel rendelkező kémia szakfelügyelője, illetve szaktanácsadója volt Békés megyének. 1968 januárjában a Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolába (-Közgé ma Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola) került saját kérésére. Ebben az iskolában 24 évet tölt el az 1992-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. 1969-ben megnősül, feleségül veszi Ribai Margit gyógyszerészt. 1970-ben megszülető Attila fia lett az, akiben Kovács Gyula tovább él, mint pedagógus is. Természetesen doktorálását követően sem szakít tudományos tevékeny- 1980 tavaszán a Kígyósi pusztában (SzaSégével. Haláláig - jelenlegi ismére- ba dtógyós) Domokos Tamás és Bába Károly ° о j о társasagában (balról jobbra - foto: Rethy teim szerint - 40 publikációja jelent Zsigmond)) Gyűjtés 1871-ben a Velencei tónál Radetzky Jenővel (fo tó: ismeretlen) 42
