Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 5. (Békéscsaba, 2003)

Baranyai Lívia: A Battonyai Parázs-tanya régészeti lelőhely feltárása során előkerült ásvány- és közetlelettárgyak vizsgálata

. Natura Bekesiensis - 5., Békéscsaba, 21-24., 2003. „Az újabb kőkor fejlődése folyamán ie. 4000-3500 között fejlett földművelést, paraszti gazdálkodást folytató népek foglalták el a korábban itt élt Körös kultúra helyét, és hoztak létre virágzó falvakat, amelyek már-már a városiasodás küszöbét is elérték. Az Alföld addigi történetében páratlan, 4050 ha nagyságú telepek jöttek létre, amelyeket Dévaványáról és Battonyáról ismerünk. Battonyán a tompái határ északi végén, Parázs Kálmán egykori tanyája körül fekszik az a nagy kiterjedésű település, ahonnan a korszak életére vonatkozóan eddig a legtöbb adatot sikerült összegyűjteni. A házak építéstechnikája hasonló volt a korábban elterjedtekhez, a levert karókra font sövényt agyaggal tapasztották be, de belül az épület egyes funkciói már jobban elkülöníthetők. Az egyik sarokban rendszerint szövőszék állt (ebből csak karóinak földbe mélyített helye és a fonal merevítésére szolgáló nehezékek maradtak fenn), ettől kissé távolabb a kemence, ami mellett 20-40 cm magas padkát építettek agyagból. A hátsó fal mentén voltak a nagy terméktároló hombárok. E nagy edények töredékei között búza, árpa, lencse és lóbab megszenesedett maradványait találtuk, az egykori földmüvelés bizonyítékaképpen. ...A házak között szűk utcácskák találhatók. Az egyes lakóépületek viszonylag kis alapterületűek voltak, 4—6 x 6—8 m volt a kiterjedésük. A település a Száraz-érre támaszkodott, ami annakidején élő Maros-ág volt, és ezáltal vízi összeköttetést jelentett Erdéllyel (ahonnan a kőeszközök legnagyobb része származik), illetve a Száraz-ér tiszai torkolatánál fekvő jelentős településsel, Tápé-Lebővel. Az erdélyi származású kőeszközök, a csak Tokaj környékén gyűjthető vulkániüveg-pengék jelenléte a leletanyagban feltétlenül bizonyos kereskedelmi tevékenységről beszél. A tőlünk távolabb fekvő vidékeken azonban mindeddig alig kerültek elő innen származó tárgyak. Ugyanakkor a Battonyán feltárt leletek között igen sok szarvasmarha-, kecske-, juh- és sertéscsont van, ami fejlett állattartásról tanúskodik. Mindezeket összevetve kialakult egy olyan régészeti álláspont, amely szerint az itt meg nem „ termő " de fontos kőért az újkőkor emberei esetleg gabonát és élő állatot adhattak cserébe, ami bizony a mai kereskedelemben is megyénk egyik erőssége. A Földközi-tenger mellől származó kagylóékszerek is virágzó kereskedelem bizonyítékai „(Részlet a Szénászky Júlia szerkesztette „Őskori élet Békés megyében" kiállítás-vezetőből. Munkácsy Mihály Múzeum, 1984. jún.22-e és szept.l6-a között.) 21