Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 5. (Békéscsaba, 2003)

Tóth József: Önéletrajzi vázlat

1965-ben az Albertai Egyetem Geológiai Intézete felkért, mint külső előadót, a hidrogeológia bevezetésére és oktatására. Négy éven át tanítottam, féléves tematika szerint. Amikor 1968-ban kineveztek a kutató intézetem Felszín Alatti Vizek Osztályának (Groundwater Department) vezetőjévé; éreztem, hogy nem tudom egyidejűleg kielégítően ellátni a tudományos kutatást, az adminisztrációs teendőket, a régiómban levő tanácsadói kötelezettségeket és a tanítást. Ezért az utóbbit feladtam. Ugyanakkor rájöttem, hogy a hatékony tanácsadáshoz és a sikeres elméleti vízföldtani kutatáshoz, egy környék alapos ismerete és egy jól szervezett adatbázis elengedhetetlenül szükséges. Úgy érveltem, hogy a legjobb megoldás egyszerre mindkét problémára, egy olyan hidrogeológiai térképezési program beindítása, amely Alberta tartomány teljes 660 400 km

2-nyi (255 000 négyzetmérfold) területét felöleli. Néhány hónapomba került, amíg megterveztem és megszerveztem a 10 éves programot (Tóth, 1977). 1969-ben kezdtük, és megszerkesztettünk 48 színes hidrogeológiai térképet, amelyek méretaránya 1:125 000 és 1:500 000 között mozgott. Mindezt időben és a rendelkezésre álló anyagi keretek között. Az első térképeket egy Nyugat-Kanadát átszelő hidrogeológiai terepbejárás során mutattuk be 1972-ben, a Montrealban tartott Nemzetközi Geológus Kongresszus (International Geological Congress) 24-ik ülésének részeként. Ezen a kongresszuson önkéntesen vállaltam, hogy megszervezem a Nemzetközi Hidrogeológusok Egyesületének a Kanadai Nemzeti Csoportját (International Association of Hydrogeologists - Canadian National Chapter). Ennek 1984-ig maradtam elnöke. Mindig szerettem nemzetközi munkát végezni. Kezdetben, mint „kikölcsönzött munkatárs", a Kanadai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségnek (Canadian International Development Agency - США) dolgoztam, később Ph.D.-zős diákok témavezetőjeként. Ezen munkáim során alkalmam adódott arra - együtt dolgozva és sokszor együtt is lakva a helybeli kollégákkal -, hogy a világ sok részét belülről is láthassam; illetve arra, hogy új vízföldtani körülmények között kipróbáljak, alkalmazzak és kifejlesszek elképzeléseket és munkamódszereket. Szabadság helyett szívesebben vállaltam külföldi megbízatásokat. Miután a munka beindult, feleségem rendszerint utánam jött és még a terepbejárásokon is részt vett. Kell ennél jobb szabadság? Látni a világot, nem mint turista, hanem a helybeliek szemszögéből, közben hasznos dolgot tenni, és a helyi kollégák kényeztetését élvezni. 13