Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 5. (Békéscsaba, 2003)

Tóth József: Önéletrajzi vázlat

völgyoldalak nagy szintkülönbségei a jól áteresztő kőzeten át hajtanak, biztosítva a gazdaságok és települések vízellátását. Hová megy, ha nem a talpvonalba? Egy napon aztán megvilágosodott: a Hubbert ábráján levő áramvonalak konvergenciája bizonyítás nélküli posztulátum volt, nem eredmény. Lássuk csak, hová akar menni a víz magától; határoztam el, és megoldottam a Laplace egyenletet az egységnyi vízgyűjtő medence geometriájára vonatkozóan (Tóth 1962). A megoldással világossá vált, hogy a vízgyűjtő medence egész alacsonyabb fele kiáramlási terület. Ez az egyszerű felfedezés egy új világot tárt fel előttem, és szakmai jövőm szempontjából meghatározóvá vált. Ami még fontosabb; rájöttem hogy ez az, amit mindig is tenni szerettem volna, már tizenéves koromtól, de nem tudtam megnevezni. Ez volt, amiért visszautasítottam a faipari szakiskolát és a sporttanárkodást, emiatt kockáztattam a katonai szolgálatot, és emiatt akartam újrakezdeni a tanulást Hollandiában. Anélkül, hogy tudatosult volna bennem, a dolgok lényegét akartam felismerni és megérteni. Az egységnyi vízgyűjtő medence felszínére helyezett szinuszhullámos domborzat egy fokkal valószerűbbé tette a képet. Eredményképpen létrejött az „összetett áramlási rendszerek" fogalma is (Tóth 1963), melyet Engelen oly találóan „hierarchikusan fészkelt áramlási rendszereknek" nevezett (Engelen és Jones 1986, p.9). Az Amerikai Földtani Társulat (The Geological Society of America) újonnan alapított „O. E. Meinzer Díj" bizottságának tagjai valami érdemét fedezhették fel az elméletnek, mert az 1963-as dolgozatot választották első nyertesnek „A hidrogeológiához való kiemelkedő hozzájárulás elismeréseként". A díjat 1965-ben kaptam meg. Nyilvánvalóan, és örömömre, az összetett gravitációs áramlási rendszer fogalma szerencsés időpontban jelent meg, mivel a vízföldtani világ kész volt rá és fogékony. Sok jól ismert, és majd a jövőben ismertté váló „Az Amerikai Földtani Társulat" („The Geological Society of America") először kiadott „O.E. Meinzer Award"-jának („O.E. Meinzer Díj") az átvétele Stan W. Lohmantól, a Társulat Vízföldtani Osztályának elnökétől (jobb oldalon), Kansas City, Missouri, November 6,1965. 11