Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 4. (Békéscsaba, 2002)

excelsior), szilfélék (Ulmus sp.), fehér nyár (Populus alba). Jó szokás volt a század elején, hogy az utcák fásítására gyümölcsfákat is használtak. így az öntözőcsatornák szegélyében máig is termő szilvasorok és diófák találhatók. A tt-ről 24 puhatestűt sikerült kimutatni.Ezeknek több mint fele nagy tűréshatárú, tüdővel rendelkező vízicsiga (Pulmonata). A szárazföldi fajok száma 9, zömében gyeplakó. A kagylókat csak két faj képviseli. A rét nedves élőhelyeinek nagy szerepe van abban, hogy Európában Békéscsaba az egyik leggólyásabb város. 9. Élővíz-csatorna Veszélyről Sikkonyig tt Védetté nyilvánítás: 1989. Helyrajzi szám: 0304, 0312, 0410,0414. Kezelője: KÖVIZIG , Békéscsaba MJV Önkormányzata, Békés Megyei Vízművek RT. A számos helyen festői szépségű Élővíz-csatorna mindkét oldalának növényzete 14 km hosszan védett a gerlai Ó-Fehér-Körös és az Élővízcsatorna találkozásától a sikkonyi csatornaőrházig. Kiemelt szép részletei a városban: azt Árpád-sornak a Munkácsy Mihály Múzeum és a Bajza utca közti szakasza, valamint a Degré utca és az Erdélyi sor közötti szakaszon a csatorna mellett húzódó öreg kocsányos tölgy (Quercus robur)-,hárs (Tilia)- és platánfák (Platanus) sora. Az öreg tölgy-sétány különösen szép és hangulatos, amellett számtalan madár élőhelye. A városon kívüli szakaszon tölgy (Quercus), fehérnyár (Populus alba), éger (Alnus) ésfüzligetek (Salix) a jellemzőek. Az arra érdemes öreg fák külön jegyzett helyi védelmet élveznek A vizes élőhelyek leggyakoribb növényei: békabuzogány ( Sparganium), békanyálmoszat ( Cladophora), hínáros békaszőllő (Potamogeton perfoliatus), nád (Phragmites australis), gyékényfélék (Typha sp.), hínár (Myriophyllum sp.) A csatorna és környékének gazdag a puhatestű faunája. A malakofaunát 19 vízi-, 15 szárazföldi csiga és 8 kagyló alkotja. Ritkának számít a védelemre szoruló korongos kerekszájúcsiga (Valvata eristata), amelyet DR.KOVÁCS GYULA talált meg a Békési-zsilipnél. Ez a tiszta, háborítatlan vizekben előforduló kopoltyús csiga a Körösök völgyének két pontján fordult csak elő: az Élővíz-csatornában és a Hármas-Körösben (Gyoma). A kagylói közül jelenleg csak a tompa folyamkagyló (Unió crassus) védett. A berki csiga (Bradybaena fruticum) Széchenyi liget alatti vízparton való előfordulása feltehetően a csatorna transzportjának az eredménye. 35