Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 4. (Békéscsaba, 2002)

A faunalista, amelyet most nem ismertetünk, több olyan fajt foglal magába amely nem védett ugyan, de területünkön való megjelenése meglepőnek számít. Elsősorban azért, mert eredeti areájuktól elszakadva, kifejezetten szinantróp okokra vezethető vissza megjelenésük. Ezek renszertani sorrendben a következők: duryi akváriumcsiga (Helisoma dury), tompavégű hordócsiga (Orcula doliolum), sokfogú magcsiga (Granaria frumentum), pudvásító tücsiga (Cecilioides petitiana), kétredős balea (Balea biplicata), bulgár orsócsiga (Bulgarica vetusta), üveges korongcsiga (Helicodiscus singleyanus), lantos csupaszcsiga (Árion circumscriptus), élénk meztelencsiga (Árion subfuscus), nagy kristálycsiga (Oxychilus draparnaudi), talajlakó kristálycsiga (Oxychilus inopinatus), kis kristálycsiga (Oxychilus hydatinus), budapesti meztelencsiga (Milax budapestensis), zsenge meztelencsiga (Limax tenellus), sárga meztelencsiga (Limax flavus), recés meztelencsiga (Deroceras reticulatum), berki csiga (Bradybaena fruticum), márványozott csiga (Arianta arbustorum), kerti csiga (Cepaea hortensis). E 18 faj közül 17 szárazföldi, ami azt jelenti, hogy Békéscsaba bel- és külterületén előforduló szárazföldi fajok közel 40%-a behurcolt, úgynevezett kultúrfaj. A behurcolást bizonyítja, hogy legtöbbjük a belterületről, illetve erősen zavart külterületi biotópokból (Póstelek, Dajkakert) került elő. Érdekes megemlíteni, hogy az ugar csiga békéscsabai előfordulásáról már CSIKY E. 1902 is említést tesz. Békéscsaba város bel- és külterületének madártani helyzetét TARJÁN T. 1917, 1930, 1938, HANKÓM. 1957,1958, RÉTHYZS. 1974a, 1974b, 1975a, 1975b, 1975c, 1977a, 1977b, 1977c, 1996a, 1996b, 1996c, POVÁZSAY L. 1975, 1986, TIRJÁK L. 1979 munkái alapján tudjuk felvázolni. A város területéről szóló egyéb zoológiai és természetismerti felmérés RÉTHY ZS. 1996a, 1996b egyes munkáiban található; rövid ismertetések hüllőkről, kétéltűekről és emlősökről, ökológiai viszonyokról. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Természettudományi Gyűjteményében szórvány jellegű bizonyító preparátumok és adatok találhatók. A flóra és a fauna feltárásához közvetlen kapcsolódik a védettség, a természetvédelem jogi és etikai problematikája. A természetvédelem feladata a természetes és a természeteshez közeli tájak, tájrészletek, valamint állat- és növényfajok fennmaradását segíteni. Az élőlények számára a megmaradt élőhelyfoltok elszigetelődése olyan mértékű lehet, hogy elmarad a génkicserélődéshez szükséges el-, ill. bevándorlás. A települések, utak, kerítések az intenzív művelésű területek áthághatatlan akadályt képeznek: az 10