Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Csizmazia György: Tűnődés az épített és természetes környezet harmonikus emberi kapcsolatának pedagógiájáról

tivitás tényszerűsége mellett a személyes álláspont oldaláról is bemutatni!!! Mindehhez persze megfelelő tanárképzés kell. Fel kellene adni azt, hogy a hallgató csak szakot tanul, s legföljebb néhány kiegészítő speciális stúdiumot vesz föl hozzá, úgy félkézből. Ha olyan oktatókkal találkozik, akik nem verbálisan oktatnak, vagy akik tankönyvi jegyzetet olvasnak föl szóról szóra, leöntve azt a környezetvédelem hangosan fröcsögő zöldszószával..., akkor... Akkor, ha szellemi élmény lesz a környezetvédelem ismerete hallgató korában, majd tovább tudja hasonlóképpen adni az általános iskolában, tanár korában. S arányérzékre, összefüggéstudatra, ökológiai ítélőkészségre, választó bátorságra és kötelességtudatra neveli diákjait. S még egy gondolat... A rendszerváltással tény, hogy a környezetvédelem új távlatai nyíltak meg. Emlékszünk jól a pártállam gyakorlatára - némely kivételtől eltekintve - a természet-, környezetvédelem hivatalos szerveit afféle kádertemetőnek tekintették. Lényegében a kisebb-nagyobb elvtársi kiskirályok jó-, vagy rosszindulatától függött a környezetvédelem országos és helyi helyzete. A kontroll nélküli hatalom hál' Istennek megszűnt, s nagyon reméljük, nem alakulnak ki új, a régihez hasonló struktúrák, klikkek, zölduradalmak..., ezek is, s nem is utolsó sorban, befolyásolják harmonikus céljaink, álmaink megvalósulását... S elveszik a helyi, parányi egyéni törekvések hitét és kedvét. S kedv és hit nélkül aligha valósulhat meg a harmonikus viszony az élő természet és az épített em-beri környezetünk között. DR. CSIZMAZIA GYÖRGY Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Biológiai Tanszék Szeged 85