Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Czeglédi Beáta: A Mágocs-ér fokozatos pusztulása és jelenlegi helyzete

Ha ezek a vizek nagy mennyiségben tartalmaznak szerves szennyeződést, akkor bűzlő gázok fejlődése közben gyorsan rothadni kezdenek, az ér nagy oxigénfogyasztását (szerves anyag tartalmát) idézve elő. További szennyezést jelentenek a beleöntött olajtermékek, az utak felhintésére használt só, salak, homok és a háztartási szemét. Sokan szemetüket az érbe dobják, a nád közé. Kényelmi megoldásból és egyszerű nemtörődömségből? Nem tudjuk. De az emberek hozzáállása az ér pusztulását nagymértékben „segíti". Következmények Az emberi pusztítás miatt számos változás következett be. A vízhozam a már említett okok miatt rendkívül lecsökkent. Ha csak a 10-15 évvel ezelőtti adatokat (1975-80 körüli évek) vesszük figyelembe, akkor is jelentős változást tapasztalhatunk. Az ér vízhozama ebben az időben még elég nagy volt. A Kerek-tó környékén kisebb tó-nagyságúra kiszélesedett. Az emberek rendszeresen kijártak horgászni, vadászni és fürödni. Ma már, azt hiszem, senkinek nincs kedve akár csak megnézni az ér környékét, főleg a szennyvíz befolyásának helyét. A víz szinte teljesen fekete és igen bűzös itt. A mederben folyó víz mélysége 0,5-1 m, folyása nagyon lassú. Az éren keresztülmenő átereszeket ma már kevésbé használják, tönkremennek, eltömődnek. Ezeken a helyeken aztán, mivel a víz csak minimális mennyiségben van jelen, átjárnak. Most még csak gyalogosan, de bármikor eszébe juthat valakinek, hogy lerövidítse a földjéhez vezető utat és traktorral, autóval átkeljen rajta. Ez viszont végzetes lenne, mert akkor a természetes vízforrását elveszítené, az egyedüli víztápláló a szennyvíz és a termálvíz maradna. A szabad vízfelszín már így 61