Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Czeglédi Beáta: A Mágocs-ér fokozatos pusztulása és jelenlegi helyzete

Natura Bekesiensis -3., Békéscsaba, 51-73., 1996. A MÁGOCS-ÉR FOKOZATOS PUSZTULÁSA ÉS JELENLEGI HELYZETE Czeglédi Beáta Bevezetés Az ér a Békés megyei Nagyszénás község határában húzódik. Az évek folyamán vízmennyisége erősen lecsökkent, vízminősége romlott, ennek következtében állat- és növényvilága gyérebb lett. Ha arra gondolunk, hogy a világ minden táján milyen pusztítások vannak - az ózonréteg vékonyodása, állatok értelmetlen pusztítása, élőhelyeik csökkenése, olajszállító hajók katasztrófái, vízszennyezés, földszennyezés, légszennyezés., stb. a Mágocs-ér pusztulása jelentéktelen dolognak tűnhet. Mégis, ezt a nem nagy, de ősi és a táj arculatához elválaszthatatlanul hozzátartozó vízfolyást nem szabad hagyni tönkremenni. Régebben ellátta pl. a belvízmentesítést, öntözést, mára szinte csak a lakossági szennyvíz és termálvíz elvezetése a feladata. A Mágocs-ér őstörténete A geológiai harmadkor elején, az eocénban, az egykori Thetys-tengerből szárazulat emelkedett ki. A középső miocénben került a felszínre a Kárpátok lánca. Medencéjébe benyomult a tenger, majd a pliocénben ez a medence zárt résszé alakult. Vize a Kárpátokból lefolyó folyók munkájaként kiéde51