Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Varga Zoltán: A Dobozi Sebesfoki-erdő nagylepke-(Makrolepidoptera) faunakutatásának eredményei

hernyófészek pusztulása adott esetben egész népesség megszűnését eredményezi. Nálunk legjobb élőhelyei természetközeli alföldi keményfás ligeterdők dús cserjeszintű szegélyein vannak, de igen szórványosan, elszigetelten. Előfordulása a Sebesfoki-erdő déli peremén ezért faunisztikailag jelentős; az erdő védelmének egyik alapos indoka. Proserpinus proserpina (PALLAS 1771) - törpeszender: Vöröskönyves, védett faj. Nálunk főleg az Alföld egyes nedvesebb területein, lokálisan nem ritka, de legtöbb helyen csak egyes példányokban észlelték. Egyetlen nemzedéke május végén - június elején rajzik. A lepkét a mesterséges fény csak mérsékelten vonzza; a fényen csupán alkonyattájt jelenik meg, rövid időre. Hernyója főleg füzike (Epilobium) és füzény (Ly

thrum) fajokon táplálkozik, de fogyasztja az adventiv ligetszépe (Oenot-hera) fajokat is. Zerynthia polyxena (DENIS & SCHIFFERMÜLLER 1775) farkasalmalepke: A pontomediterrán faunakörhöz tartozó, nálunk védett; a Berni Konvenció által fokozottan védett faj ma még az Alföldön, és a környező dombvidéken is többfelé előfordul, helyenként - főleg ott, ahol erdőszéleken, cserjésekben tápnövénye (Aristolochia clematitis) bőven terem - nem is ritka. Mi a Sebesfokierdő egyik északi-déli irányú nyiladéka mentén, és az erdő szegélyén találtuk hernyóit, 1993. júniusában. Parnassius mnemosyne (LINNAEUS 1758) - kis apollólepke: Policentrikus eltérj edésü nyugat-palaearktikus faj* amely nálunk főleg a domb- és hegyvidék lakója. Nálunk védett, illetve a Berni Konvenció által fokozottan védett. Elterjedésére jellemző, hogy a Tiszai Alföld korábbi 40