Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Sterbetz István: Adatok a tervezett Körös-Maros-vidéki Nemzeti Park megismerésének múltjából

kutató Almásy László mellett számos itthon kutató zoológus is megfordult ott, és azután a kellemes kondorosi időtöltés ösztönzése többeket közülük dél-alföldi kutatásokra is ösztönzött. Az itt gyakorta megforduló VASVÁRI MIKLÓS indító közvetítésével került majdani nemzeti parkunk is a Madártani Intézettel máig folyamatos kutatási és természetvédelmi kapcsolatba. 1944 őszén, amikor a szovjet csapatok Szarvast elfoglalták, önkezével vetett véget életének MOLNÁR BÉLA, akit a hazai madártan kakukk-tanulmányai révén tart számon. Szarvasi diákéveimben néhány alkalommal elkísérhettem őt madarászó útjain, de mint másoknak, nekem sem sikerült a rendkívül zárkózott, idegbajos embernek bizalmába férkőzni. Szinte betegesen gyanakvó, féltékeny egyénisége kizárta a szakmai kapcsolatok elmélyülését. Munkásságát ezért az utókor sem tudja már valósághűen megítélni. Molnár Béla természetvédelmi vonatkozásban a tudományos értékű madárfilmezés hazai meghonosításával számíthat úttörőnek. Velencei nagydíjat nyert kakukk-filmje itthon annak idején valósággal megrázta az ilyen produkciókat még nem látott közönséget. Olyannyira, hogy különleges élménye többek számára hivatásébresztőn hatott. Tudományos igényességével, tárgyilagos helytállóságával útmutatója volt ez a film a hazai természetfényképezésnek, amely csak akkor természetvédelmi értékű is, ha minden kockája valóságot tükröz és mentes a hatásvadászó ügyeskedésektől. Végezetül még egyszer visszatekintve a nemzeti parknak szánt területrészek évszázadokat átívelő ismeretanyagára, jóleső érzéssel tapasztalhatjuk a benne lépten-nyomon kiérződő természetvédelmi szemléletet. Ez semmiképp sem lehet véletlen! Ezt a következetességet az ösztönösen érzett felelősségtudat magyarázza. Akik pedig évek során részt vállaltak a nemzeti park tervezéséből, bízhatnak abban, hogy lelkesedésük и