Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 2. (Békéscsaba, 1996)

Réthy Zsigmond: Adatok és gondolatok a békéscsabai Élővízcsatorna életközösségéhez (1970–1995)

va, így a zártkertek ma már félkörben ölelik át a várost. Elsősorban a nagyüzemileg nem művelhető földek lettek kimérve, így a kertek kettős hasznosulása: az árutermelés (gyümölcs, zöldség) és a környezet-, természetvédelmi funkciók egybeesése pozitív eredményhez vezet a terület változatossága által. A szerző gyakorlatilag ötven éve ismeri a területet, ebből az utóbbi 25 év (1970-1995) tudatos megfigyelései alapján állította össze ezt az első faunalistát. Kerékpáros, de főként gyalogos terepbejárások során gyűltek össze a megfigyelések ezidő alatt, minden esztendőben és minden évszakban. A saját, célzott terepmunka mellett esetenként figyelembe vettem az ismerős, csatomaparton lakók véleményét is. Eszközként távcsövet és néha madárfogó hálót használtam munkámhoz. Miután a vizsgált terület hossza és szélessége az évtizedek folyamán érdemben nem változott, gyakorlatilag a vonalas vagy sávos módszert használtam a madárállomány felméréséhez. "Nagyon fontos szerepet játszik a sávmódszer erdőcsíkok és erdőszélek felvételénél... Úgy az erdőcsíkoknál, mint az erdő szélénél ez a sávmódszer adja a legjobb eredményeket" - írja Balogh professzor 1958-ban. Élőhelytípusok Ezt a keskeny, hosszú szalagként húzódó tájat egy rendkívül mozaikos szerkezetű szegélycönózisként kell elfogadnunk, melyben az élőhelytípusok nagy változatossága igen nagy fajgazdagságot biztosít annak ellenére, hogy másodlagos (kultúr) tájról van szó. A terület további részletesebb florisztikai, faunisztikai és ökológiai vizsgálata emiatt is mindenképpen indokolt. 9