Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 2. (Békéscsaba, 1996)

Molnár Zsolt: A Pitvarosi-puszták és környékük vegetáció- és tájtörténete a középkortól napjainkig

SZABOLCS I. (1961): A vízrendezések és öntözések hatása a tiszántúli talaj képződési folyamatokra, Akad. Kiad. Budapest. SZAKÁLY F. (1993): Török kor, in: Blazovich László (szerk.): Makó története a kezdetektől 1849-ig, Makó. SZEREMLEI S. (1900): Hód-Mező-Vásárhely története I. kötet, Hódmezővásárhely. SZIRBIK M. (1979): Makó városának leírása. 1835-1836. Makói Múzeum Füzetei: 22, Makó. TÁBORI GY. (1957): Tótkomlós földrajzi nevei, Kőrös Népe II., 71-84, Békéscsaba. THAISZ L. (KB. 1905): Csanád megye flórakatalógusa (kézirat), TTM Növénytár, Tudománytörténeti Gyűjtemény. TÓTH A. (1985): Degradálódó hortobágyi löszgyepek reliktum foltjainak szünökológiai viszonyai. Tud. Kut. a HNP-ban 76-85. TÓTH A. (1937): Csanád megye mezőgazdaságának fejlődése 75 év alatt, Marosmenti Gazda 20: 1-11. TÓTH F. (1992): Makó régi térképei, Makó Monográfiája 1. Makó. TÓTH F. (1993): Az újjátelepítéstől a polgári forradalomig: Településtörténet - városkép, in: Blazovich László (szerk.): Makó története a kezdetektől 1849-ig, Makó. ZÓLYOMI B. (1945-46): Természetes növénytakaró a Tiszafüredi Öntözőrendszer területén, Öntözésügyi Közi.7-8: 62-74. ZÓLYOMI B. (1958): Budapest és környékének természetes növénytakarója, in: Pécsi M. szerk. Budapest természeti képe 509-642. ZÓLYOMI B. (1969a): A Tiszai Alföld természetes növényzete. - in: Magyarország Tájföldrajza. II. A tiszai Alföld, Bp. Akad. Kiad. 95