Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 2. (Békéscsaba, 1996)

Molnár Zsolt: A Pitvarosi-puszták és környékük vegetáció- és tájtörténete a középkortól napjainkig

BOROS Ádám útinaplója 1920-1968. - TTM Növénytár, Tu­dománytörténeti Gyűjtemény. BOROVSZKY S. (1896): Csanád vármegye története 1715-ig. I. és II. kötet, Budapest. CSATHÓ A. (1986): A battonya-kistompapusztai löszrét nö­vényvilága. In: Réthy Zs. (szerk.): Körny. Termvéd. Évk. 7: 103-115. EPERJESSY K. (1971): Csanád megye az első katonai felvétel idején, Makói Múz. Füz. 7., Makó. FOSTER, D. (1992): Land-use history (1730-1990) and vegetation dynamics in central New England, USA, Jo­urnal of Ecology, 80: 753-772. FRISNYÁK S. (1990): Magyarország történeti földrajza, Tan­könyvkiadó, Budapest. GAÁL J. (1895): Csanád megye, in: Körösi József (szerk.): Megyei Monográfiák III., Budapest. GAJDÁCS P. (1896): Tótkomlós története. Gyoma, Kner Nyomda. GAZDAG L. (1964): A Száraz-ér vízrendszere. - Földr. Ért. 13:367-374. GOMBOCZ E. (1945): Iter Magnovaradiense, 1798, in: Dia­ria Itinerum Pauli Kitaibelii I. Budapest. GYŐRFFY GY. (1966): Az Árpád-kori Magyarország törté­neti földrajza L, Akad.Kiad, Bp. GYŐRFFY GY. - ZÓLYOMI B. (1994): A Kárkáp-medence és az Etelköz képe egy évezred előtt, in: Kovács László szerk.: Honfoglalás és régészet, Balassi Kiad, Bp, 13-37 HALÁSZ Á. (1889): Makó város és környéke edényes növé­nyeinekjegyzéke, Makói polgári isk. értesítője 9-31. HORVÁTH S. (1881): Tótkomlós múltjából s jelenéből, B.Csabán, Povázsay Nyomdájában. IFJ. PALUGYAI I. (1855): Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása, Pest.

Next

/
Thumbnails
Contents