Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 2. (Békéscsaba, 1996)

Molnár Zsolt: A Pitvarosi-puszták és környékük vegetáció- és tájtörténete a középkortól napjainkig

A táj legnagyobb része ekkor még gyeppel borított, bár Makó és Tótkomlós határában már a szántók is megjelentek. Azonban az állattenyésztés annyira vezető ágazat volt, hogy még a földművelésre kiválóan alkalmas talajokon is gyakran legeltettek. Általánosan elterjedt volt, hogy a legelőből felszántott földet 6-8 évig művelték, majd felhagyták, és utána a határ egy másik részét törték fel. A század vége felé az ún. ugarhagyásos gazdálkodás terjedt el, amikoris az első évi szántás után nem vetették be a földet - ugaroltatták - , és csak a második évben vetettek bele gabonát (Bohdanecky, 1940; Rákos, 1993). A térképek tanúsága szerint a területen erdők nincsenek, csupán a Száraz-ér mellett jelölnek egy apró ligetet. (A Maros mentén azonban még összefüggő a puhafaligetekből álló erdőöv - "magastörzsű fűzfák", "magas fűzfák", "középtörzsű fehérfuzfa erdő".) A puszták egy része egész évben száraz volt (ezek az akkoriban még meglévő löszpuszták), másik részük vizenyős, a mocsarak "esőzések után képződnek"- akár 3 láb mélyek is lehetnek (pl. a Forgó-tó), hogy aztán nyárra teljesen kiszáradjanak. Csak a Nagy-Zsombéknál említi a térkép, hogy "nyáron gyakran kiszárad", azaz egyes években nem. Egyes részeket szikesnek jelöl a térkép ("szék"). Az Országleírás azt is feljegyezte, hogy a Száraz-ér időnként bővizű volt (ilyenkor 2 méter mély is lehetett és "sehol sem közelíthető meg"), de gyakran volt állóvíz jellegű, sőt száraz is. A pusztákon a szállásnevek jelzik a külterjes állattenyésztés elterjedtségét. Az ekkori vegetációról Kitaibel Pál útinaplójából kaphatunk részletes adatokat (1798. és 1810. évi utazásai), melyek egyben a térség első botanikai adatai is (Gombocz, 1945; Radies kézirat). A nagy magyar botanikus bánáti és bihari útjai alkalmával haladt át a területen. Az alábbi felsorolásban a Csanád, Mezőhegyes és Kondoros környékén, a különböző élőhelyeken megfigyelt növényfajokat soroltuk fel. 75