Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 2. (Békéscsaba, 1996)

Réthy Zsigmond: Adatok és gondolatok a békéscsabai Élővízcsatorna életközösségéhez (1970–1995)

töltő szerepe a körülötte elterülő mezőgazdasági tájban. Itt még számos, (nagyobbrészt e helyen még nem is vizsgált) növény- és állatfaj talál menedéket és jó életfeltételeket a megtelepedéshez vagy a továbbutazáshoz... Bevezetés Hiánytpótló feladatnak tartom, hogy a kevésbé feltárt alföldi kistájak állattani vizsgálatát kiegészítsük az apróbb, antropogén tényezőkkel és hatásokkal körbezárt területek feltárásával is. Függetlenül attól, hogy azok valamilyen szintű védettséget élveznek vagy sem, hiszen a biológiai sokféleség fenntartását csak akkor tudjuk biztosítani hosszútávon, ha a klasszikus természetvédelmi rezervátumokon kívül is törődünk az élővilággal. E cél érdekében tesz első kísérletet ez a dolgozat az Élővíz-csatorna ökofaunisztikájának felmérésére. Történeti áttekintés A "csabai Körös" egy mesterséges csatorna, amit a csabai lakosok 1777-ben kezdtek kiásni 14 km hosszan, hogy vízi szállítási útvonalat biztosítsanak maguknak. Vészétől Békésig tart, nagy körívet írva le, az ásott csatorna Sikkonynál csatlakozik be újra az egykori Fehér-Körös medrébe. Miután a gerlai Fehér-Körös 1858 után holtág lett, 1864-ben az Arad megyei Nádor-csatornával kötötték össze. így újból élővízhez jutva, már nemcsak kanálisnak (canalis, mint hajózócsatorna), de Nádor-csatomának, Körös-csatornának és Élővíz-csatornának is nevezték. Az utóbbi évtizedekben szinte nemzedékenként változik, ki hogy nevezi, de leginkább Körös-csatorna vagy Élővíz-csatorna a neve. 6