Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 2. (Békéscsaba, 1996)

Réthy Zsigmond: Adatok és gondolatok a békéscsabai Élővízcsatorna életközösségéhez (1970–1995)

Kerti rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros): viszonylag gyakori fészkelő az erdősávval határos gyümölcsösökben, a belvárosi kertekben is, így a múzeumkertben is az utóbbi évtizedben. Fülemüle (Luscinia megarhynchos): viszonylag gyakori fészkelője a csatorna menti cserjéseknek - ahol az előző évi száraz lomb is megmaradt alatta - a belvárosban és a külső területen egyaránt. A Kórház utcai malomhídtól a békési zsilipig terjedő közel 600 méteres szakaszon hosszú évek óta fészkelt 3-5 pár, rendszeresen 1992-ig. Ekkor rendet csináltak, gyakorlatilag elpusztították az élőhelyüket. Vörösbegy (Erithacus rubecula): télen gyakran láthatjuk a bokrosokban, itteni esetleges fészkelésére nincs megfigyelés. Nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides): nem gyakori, de rendszeres fészkelő az avas (nem vágott, több éves) gyékény- és nádszegélyekben. Május közepétől, végétől láthatjuk a területét jelző madarat és hallhatjuk pirregő énekét. Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus): viszonylag gyakori fészkelő a csatorna szélesebb és nyugodt helyeken lévő nádszegélyeiben, az egész szakaszon. Barátkaposzáta (Sylvia atricapilla): gyakori költőfaj az egész területen. Mezei poszáta (Sylvia communis): a csatornagát főleg déli fekvésű bokros, iszalagos gazosainak fészkelője elszórtan néhány pár. 26