Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 13. (Békéscsaba, 2012)
Domokos Tamás: Dr. Sterbetz István
mgggamsm&i Dr. Sterbetz István (Nagyszénás, 1924 - Budapest, 2012. május 18-án^ életének 89. évében tért meg Teremtőjéhez. Hamvait 2012. június 12-én délben helyezték el az Újpest-Megyeri úti temető 44/A parcellájában található Sterbetz-Telepy-Wittinger családi sírba. Bácskából származó földbirtokos (1600 hold) családban született 1924. január 20-án, a Békés megyei Nagyszénáson. Származása és az ország fluktuáló politikai, gazdasági helyzete alapvetően megszabta életpályáját. A családja jó kapcsolatot tartott fent többek között Bolza Pállal (1861-1947), Kittenberger Kálmánnal (1881-1958), Széchenyi Zsigmonddal (1898-1967) és Müller Gézával (1912-1993). A fiatal Sterbetz István nem véletlenül jegyezte el magát örökre a vadászattal és a természetvédelemmel. Szarvason gimnáziumot végzett, Debrecenben pedig agrármérnöki diplomát szerzett (1946), majd a JATE-n két évet abszolvált biológia-földrajz szakon Ábrahám Ambrus professzor pártfogolt)'aként. Itt, a Napfény Városában kötött életre szóló barátságot a szegedi Fehér-tó „atyjával”, dr. Be- retzk Péterrel; az ornitológiával és a fotográfiával. (Közben megindult az államosítás, megjelent a személyi kultusz, kezdetét vette az első 5 éves terv - iparfejlesztés, mezőgazdaság elmaradottságának megszüntetése, kollektivizálás.) Az egyetemet politikai okok miatt el kellett hagynia, ezért 1950- től tógazdaságokban - Belső-Somogy Ny-i részén (Varászló) és Békés megyében (Biharugra) -, majd Hódmezővásárhelyen dolgozott egy növényvédőszereket forgalmazó vállalatnál. 1954 után újabb átmeneti munkahelyek következtek: a Fővárosi Állat- és Növénykert, továbbá a Gyógyszerészeti Kutatóintézet. 1956-ban itthon maradt annak ellenére, hogy kapcsolatai miatt lehetősége nyílt volna elhagyni a forrongó országot. 1963-ban végre véget ért a vesszőfutása, mert kikötött a Madártani Intézetben, ahonnan 20 év múlva ment nyugdíjba az Intézet igazgatójaként. 1964-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen doktorált summa cum laude minősítéssel, A magyarországi rizstermesztés madártani problémái című disszertációjával. A Madártani Intézet szervezetileg először a Növényvédelmi Kutatóintézethez, később a természetvédelmi főhatósághoz tartozott, amikor Békés és 37
