Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 13. (Békéscsaba, 2012)

Deli Tamás - Fehér Zoltán: Réslakó csigafajok a Kárpátokban

PLATYLA MOQUIN-TANDON, 1856

Igen apró termetű fajok alkotta genusz, fajaik között találjuk a Kárpátok legapróbb csigáit. Hosszúkás, megnyúlt, fénylő héjuk áttetsző és színtelen (szubterrán fajok) vagy barnás-vöröses színezetű: pl. Platyla polita (HARTMANN, 1840), Platyla banatica (ROSSMÄSSLER, 1842). A fésűs kopoltyús csigák (Pectinibranchia) rendjébe tartoznak, így rájuk is jellemző, hogy szájadékuk héjfedővel zárható. Kicsiny termetük és rejtett életmódjuk miatt leghatékonyabban talajmintákból gyűjthetők. Általában a legtöbb gyűjteményben csak csekély számban képviseltek. A Kárpátok területén eddig hét fajukat találták, ami elég magas számnak tekinthető. A genusz színes héjú fajai elsősorban erdőben, árnyas, sziklás helyeken, míg színtelen fajai a réslakóknak megfelelő felszín alatti élőhelyeken élnek. Sok helyen a látszólag eltérő ökológiai igényű fajok együtt fordulnak elő. Az általunk vizsgált kőgörgeteges helyeken rendszerint előfordult az összes környéken élő Platyla. Bizonyos helyeken négy fajuk is előkerült egyetlen mintából.

A színes héjú fajok is előszeretettel húzódnak be a rések hálózataiba. A Vitrea fajokhoz hasonlóan jóval elterjedtebbek és általában gyakoribbak, mint az Agardhiella taxonok. Mai ismereteink szerint a réslakónak tekinthető fajok a Déli-Kárpátokban és az Erdélyi-Szigethegységben (Muntii Apuseni) fordulnak elő.

A sziklarepedésekben összegyűlt kövek között számos réslakó faj található

'Kg®