Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 13. (Békéscsaba, 2012)

Deli Tamás - Danyik Tibor: Állatföldrajzi érdekességek a Körösközben

endemizmusok és különféle származású (főként déli-délkeleti) fauna- és flóraelemek adják.

Az Erdélyi-Szigethegységben az önálló endemizmusok mellett számos, a Kárpátok szinte egészére jellemző bennszülött fajjal számolhatunk. Ezek mellett ugyanakkor több, elsősorban kelet-délkelet balkáni faj is itt éri el elterjedési területének északi határát. A biogeográfiai Banaticum északi határát a Maros völgye jelenti, de természetesen sok faj lépi át ezt a provizórikus határt északi irányba. Több bánáti vagy a Banaticum felől érkező növény (bánáti sáfrány és bánáti bazsarózsa stb.) és állat (pl. viszonylag sok szárazföldi csigafaj: Platyla banatica, Agardhiella domokosi stb.) jelenik meg a Körösök völgyének hegyvidéki szakaszain. Ezek az érdekes állat- és növényföldrajzi elemek, illetve ezek egy része megfelelő élőhelyek mentén az Alföldön is képes megtelepedni, és kis egyedszámú, izolált populációkat képezni. A Kárpátokban, de a Balkán nagy részén is az endemizmusok döntő része sziklákhoz vagy erdőkhöz kötődik. Mivel az Alföldön értelemszerűen sziklalakó fajokkal nem, vagy csak nagyon korlátozott számban találkozhatunk (pl. balkáni csillagvirág a Dél-Tiszántúl szikesein), elsősorban az erdővel borított területeken kell keressük a kárpáti vagy balkáni endemizmusokat. A térség nagy folyói mentén - akár a Körösöket, akár a Marost nézzük - meg is találjuk ezeket az érdekes fauna- és flóraelemeket (pl. a szubmediterrán helyekre jellemző pirítógyökér: Tamus communis), bár meglehetősen szűk (peremhelyzetü) és antropogén hatások miatt egyre szűkülő és diszjunktálódó areával. A legtöbb erdőhöz vagy erdöszegélyhez kötődő szűk areájú állatfaj lomha mozgású, rövid távon meglehetősen helyhez kötött életmódot folytat. A Körösök mentén ilyen fajokat elsősorban a puhatestűek és a röpképtelen szöcskefajok között találunk. A csigák közül kétségtelenül a legérdekesebb a sokáig Békés me- c*,.-* gyei endemizmusnak tekintett, és a térségből leírt dobozi pikkelyes csiga • ' {Kovacsia kovácsi). Emellett kiemelt természetvédelmi jelentőséggel bír a

fcís bánáti csiga (Drobacia banatica) és az ugarcsiga (Helix lutescens). A Fekete-Köröst kísérő erdők, pontosabban erdőszegélyek mentén négy röpképtelen szöcskefajt találtak, melyek többsége a Balkán keleti géncentrumaiból érkezett, és nálunk érik el elterjedési területük északi és nyugati határát.

v'fv A röpképes, így jóval nagyobb terjedési potenciával bíró rovarok között - is találunk déli származású fajokat. Ezek egyik kiemelt természetvédelmi V státusszal (fokozottan védett) rendelkező lepkefaja a magyar tavaszi-fé*v, ( sűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii). A Balkánról észak felé terjedő fajok aSfj

s “

25